Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)
Bűnvádi perrendtarfás 240. §. 159 melyek a halottak szállítására vonatkozólag a közegészségi törvényben és a vasutakra érvényes üzletszabályzatban elő vannak irva; lő. végül, noha a birói és rendőri hullabonczolást szabálvozó Utasítás a Kendeletek Tárában már megjelent, ezen Utasítás kellő számú példányokban az összes e. f. kir. birőságoknak ide zárva azzal küldetik meg, hogy azt jelen rendelet másolatával együtt a náluk rendszerint alkalmazásba vett orvosszakértőknek tanulmányozás és alkalmazkodás végett adják ki. Egyúttal az utasítás 48. ij-ának 2. pontjában előforduló sajtóhiba akként javittatik ki, hogy a második sorban 0-5 em. helyett U-5 méter olvasandó. A kir. belügyminiszter ur f. évi február hó 14-én 78,579/88. sz. alatt :i jelen körrendelethez hasonló tartalmú körrendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz. M. IV. 124. 1. •J. Az 18*7. deczember24-én78,879 II. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelettel közzétett utasítás a birói és rendőri hullavizsgálat körül követendő eljárás Iránt. ELSŐ RÉSZ. Kliizetes intézkedések. 1. §. Mindazon haláleseteket, a melyekben a fenforgó körülmények kétségessé teszik, vájjon valamely személy természetes halállal mult-e ki V a halottkém tartozik a halottkémlés részletes szabályozása tárgyában 1X76. évi 31,025. sz. a. kiadott belügyminiszteri szabályzathoz mellékeit utasítás I. és II. rész 11. és 12. §-a szerint ugy a községi elöljárósághoz, mint az 1876 : XIV. t.-cz. 4. §'. értelmében illetékes elsőfokú közegészségügyi hatósághoz, Budapesten azonban a fővárosi rendőrségi kerületi kapitánysághoz haladék nélkül bejelenteni, a temetési engedély kiadásánál pedig az idézett utasítás 8. és 13. g-ai szerint eljárni. 2. §. A megnevezett hatóságok a fenforgó kétséges körülmények felvilágosítására, illetőleg a tényállás megállapítására szintén haladék nélkül és pedig még akkor is nyomozást tartsanak, ha a halottkém jelentést nem tett, de az eset más uton jutott tudomásukra. 3. §. Ha e nyomozás folytán, a melyhez a hullának az illetékes hatósági orvos által teljesítendő, külső megszemlélése is tartozik, megállapítható, hogy a halál természetes volt, esetleg oly öngyilkosság, vagy oly véletlenség folytán következett be, a melynél minden idegen cselekmény vagy mulasztás befolyása ki van zárva : az emiitett hatóság saját hatáskörében intézkedik, hogy az eltemetés megtörténiék, s a halálesetről a halottnak netán távollevő hozzátartozóit értesiti: ha pedig ezek, vagy netán maga a halott kiléte s egyéb személyi viszonyai ismeretlenek volnának, annak lefényképeztetését és személyleirásának országszerte köröztetését eszközli; más, mint a fentebb jelzett öngyilkossági, vagy véletlen balesetek folytáni haláleseteknél pedig az orvosrendöri bonczolatot a fenforgó szükséghez képest szintén elrendelheti, a mely esetben annak eszközléséről gondoskodik. 4. g. Ha ellenben a közigazgatási nyomozás folytán, vagy a jelen szabályzat harmadik részében emiitett orvos-rendőri hullavizsgálat közben nyomatékos gyanú merül fel az iránt, hogy a halált valamely büntetendő cselekmény vagy mulasztás okozta : a közegészségi ügyekben elsőfokú hatóság, illetőleg a fővárosi rendőrségi kerületi kapitányság tartozik az esetről a kir. ügyészt, vagy a legközelebbi bíróságot az előnyomozás, s illetőleg külszemle eredményének közlése mellett további eljárás végett azonnal értesíteni, s ennek intézkedéséig arról gondoskodni, hogy a létező állapot sértetlenül fentartassék. 5. g. Ily gyanút gerjesztő s mindannyiszor előnyomozás tárgyasa teendő halálesetek például : 1. Midőn valaki külső erőszak, pl. ütés, vágás, szúrás, lövés, hajítás, megfojtás. vizbefullasztás, magasról, vagy mélységbe való lezuhanás stb. által szenvedett sérelem után azonnal, vagy ilyenekre keletkezeti rövidebb-hosszabb betegség — vagy 2. midőn valaki valamely étel, ital. gyógyszer bevétele után, vagy