Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

ino Bűnvádi perreiuliarlás 240. §. kenőcsök, fürdők, mosdóvizek, hajporok stb. külső használata után hirtelen bekövetkezett s mérgezésre mutató körülmények közt — vagy 3. kuruzslók által való gyógyítás után — vagy 4. megelőző orvosi, sebészi vagy szülészi műhibák miatt halt meg ; 5. általában mindazon halálesetek, a melyek olyan cselekményekből vagy mulasztásokból származnak, a melyekről a cselekvő, illetőleg mulasztó már természetes, mindenki által megismerhető minőségüknél, vagy a hivatala, hivatása, ipara, vagyis különös foglalkozása által föltételezett szakismereténél, avagy előre közzétett rendszabályok figyelmeztetésénél fogva beláthatta, hogy azokból emberek életére, egészségére, vagy testi biztonságára nézve veszély származhatik, vagy a már meglevő veszély fokoztathatik. Ily esetek például, ha a halál aj töltött lőfegyverek kellő felvigyázat alatt való tartásának elmulasztása ; b) elzárt helyeken való vigyázatlan tüzelés ; c) kén és higanypir (czinóber) füstöléseknél és bóditó szerek alkalmazásánál való vigyázatlanság ; d) a tüzmüvészeti vagy közhasználatra szánt gyúlékony, robbanó, vagy durranó anyagok, tárgyak vagy szerek készítése, tartása, árulása, szállítása és használása iránti, valamint e) a bányák, gyárak, iparmühelyek, építkezések s egyéb eféle vállalatok üzésénél megállapított különleges rend- és elővigyázati szabályok meg nem tartása; fj ártalmas vagy gonosz természetű állat elhanyagolása, vagy hiányos őrizet alatt való tartása ; g) egészségtelen, meghamisított, vagy az egészségre nézve ártalmas edényekben készített avagy tartott élelmiszer vagy ital; h) házi fenyitékképen való bántalmazás ; i) gyermekeknél s oly személyeknél, kik magukat veszélyek ellen óvni nem képesek: kitevés vagy elhagyás; jj vigyázatlan, vagy gyors lovaglás, vagy kocsizás ; kJ tárgyaknak a lakásokból, ablakokból, erkélyekről stb. való ledobása, vagy leesése által okoztatott, vagy pedig l) ha azon személyek, kiknek a beteg ápolása természeti vagy elvállalt kötelességükben állott, a beteget ott, a hol az található lett volna ; minden szükséges orvosi segély nélkül hagyták s ez ennek következtében halt meg. 6. §. Midőn a szemle alá veendő hulla, azon a helyen, a hol találtatott, az értesített kir. ügyészség, illetőleg bíróság intézkedéséig sem hagyható : a közigazgatási hatóság, illetőleg a községi elöljáróság (Budapesten a fővárosi rendőrség kerületi kapitánysága) köteles azt más alkalmas helyre szállíttatni ; előbb azonban a tényállásról és ennek észlelhető nyomokban megállapítható körülményeiről, — továbbá a büntetendő cselekmény elkövetésével összefüggő, látható, vagy a szakértői észlelet alapján képezhető, másnemű jelenségekről, úgyszintén az elkövetésnek helye, valamint ennek környezetéről, minden nyom és jelenség tüzetes megjelölésével, a bűnvádi eljárási szabályoknak ide vonatkozó rendelkezéseire való tekintettel, oly részletes helyszíni leirás készítendő, a mely a talált állapotnak lehető hü képét tüntesse elő. Ezután az elszállítás akképen eszközlendő, hogy a hulla egyes részeire túlságos nyomás ne gyakoroltassák, és hogy nagyobb üregek vizirányoS fekvése jelentékeny módon ne legyen változtatva. 7. §. Ha a hulla netán már eltemettetett — illetőleg a halál okai iránti kételyek csak ezután merültek volna föl' — a mennyiben a fenforgó kérdésre nézve a bonczvizsgálattól eredmény várható — a kiásatás és további vizsgálati teendők iránt az illetékes bíróság a fennálló bűnvádi eljárási szabályok értelmében intézkedik. A bonczolást a kirendelt szakértők, a rothadás magas foka, vagy egyéb eféle okok miatt csak akkor háríthatják el, ha az életökre nézve közvetlen veszélylyel van egybekötve. Az eredmény valószínűsége iránt az illető törvényszéki orvos véleménye irányadó. A hullabonczolás minden esetben a következő részben foglalt szabályok megtartása mellett teljesítendő. A kiásaiás a közegészségügyi hatóság, Budapesten a fővárosi rendŐrség küzbenjöttével történik.