Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

92 Bűnvádi perrendtartás 145. §. Jclllll »cl^» ijLiiii.ii O O.l V O** I I 3 dezés módjára ós határaira nézve, a IV. fejezet és nevezetesen a 111—no. S-ok rendelkezései mérvadók. Az elfogottnak vagy elővezetettnek kikérdezése, ha csak lenét, két, nem a csendörséghez tartozó egyén, — lehetőleg községi elöljárósági tag vagy közeg, mint bizalmi férfiak jelenlétéhen történjék. " ""Ha az elfogott vagy elövezetett egyén az ő azonosságát azzal az egyénnel, ki a felhívás, megkeresés, nyomozó-levél vagy elfogatási parancs szerint elfogandó vagy elővezetendő, tagadja vagy ha e tekintetben egyébképen kétely merül fel, akkor a szükséges megállapítások, a mennyiben ez azon idő alatt, a míg az illető a csendőrség őrizete alatt tartható, (44. §.) lehetséges, haladéktalanul és kellő alapossággal eszközlendők. Mindezek alapján szerkeszti az őrsparancsnok, és pedig a mikor az illető egyén felhívás, megkeresés, nyomozó-levél vagy elfogatási parancs alapján lett a csendőrség által elfogva vagy elővezetve, a ((Jelentést)) vagy ((Értesítést)); oly esetekben pedig, mikor az illető a csendőrség által nem felhívás, megkeresés, nvomozó-Ievél vagy elfogatási parancs alapján, hanem saját kezdeményezésből, a 110. §. I—IX. pontjai alapján lett elfogva vagy elővezetve, a «Tényvázlatot». libben a ((Jelentésiben, <(Ertesités»-ben vagy «Tényvázlat»-ban, mely azon hatóságnak szóljon, a melynek az elfogott vagy. elövezetett egyén átadandó, mindig kiteendő, hogy ezen egyén hol, mely napon és órában, ki vagy kik által és mi okból lett elfogva, illetőleg elővezetés végett őrizet alá véve, továbbá az 1-sö bekezdés c) és <i) pontjaiban foglalt kérdésekre mily választ adott; végre az is, hogy a fogoly meg volt-e bilincselve és ha igen, miért és meddig? Ezen ((Jelentést", ((Értesítést)) vagy sTényvázlatotn az átkiséréssel megbízott járőr viszi, kézbesítés végett, magával és ha ez utóbbi a Foglyot vagy letartóztatottat továbbkisérés végett más csendőrőrsnek adja át, ezen ((Jelentést)) vagy uÉrtesitéstí vagy aTényvázlatotí, a kézbesítés eszközlése végett, szintén átadja. Ha pedig a fentebb jelzett kikérdezések alapján nyilvánvaló és kétségtelen, hogy a saját kezdeményezésből történt elfogásra vagy elővezetés czéljából való őrizetbe vételre törvényes ok nem forgott lenn vagy már nem forog fenn. vagy ha a I. bekezdésben említett esetben kétséget kizárólag kiderül, hogy az illető egyén nem ngganazonos avval, a ki a felhívás, megkeresés, nyomozó levél, vagy elfogatási parancs szerint elfogandó vagy elővezetendő, az illető egyén az őrsparancsnokság által azonnal szabadon bocsátandó; de erről és az egész eljárásról azon hatóságnak teendő jelentés vagy adandó értesítés, a melyhez indokoltság esetében az illető előállítandó lett volna. 44. fc,. Az elfogott vagy elővezetendő egyén a csendőrség által mielőbb adandó át az illető hatóságnak és semmi szin alatt sem tartható az elfogás vagy elővezetés czéljából történt őrizet alá vételtől számítandó 4 órán htí a csendőrség őrizetében, ha csak elháríthatatlan akadályok nem gátolják az ezen időn belőli átadást, mely akadályok azonban a .leienlés -ben. aÉrtesités»-ben vagy «Tényvázlat»-ban (43. s.. mindig kiemelendők. Az elfogott vagy elővezetett egyen, ha azonnali továbbkisérése nem lehetséges és alkalmas községi fogda vagy megfelelő más helyiség a községházánál vagy más középületben vau, abban őrizendő és pedig a csendőrség által ; csak oly egyéneknek, a községi fogdában vagy a községháza más helyiségében való őrzése bízható a községi elöljáróságra, kiknek megszÖkésétől tartani a terhükre rótt törvénysértés csekélys généi és a lenforgó egyéb körülményeknél fogva semmi ok sincsen. A csendőrlaktanyában, és pedig csakis s:<>b,ii„nK A/ elfogott \;i-y elöv< zetendő egyén csak akkor tartható őrizet alatt, ha más erre alkalmas helyiség egyáltalán nem áll rendelkezésre. 45. §. A mikor a csendőrség által akár felhívás, megkeresés, nyomozólevél vagy elfogatási parancs folytán, akár saját kezdeményezéséből elfogott vagy elővezetett egyén, akár az elfogást vagy az elővezetés czéljából való őrizetbe vételt eszközölt járőr által közvetlenül, akár az örsparancsnokság utján a polgári bíróságnak, avagy a közigazgatási vagj rendőri hatóságnak átadatik, az a vizsgálóbíró . * a járásbíróság bírája közigazgatási vagy rendőri hatóság főnöke által, a bekísérő csendőrök távollétében, kihallgatandó az. iránt, vannak-e a testén sérülések, sebhelyek vagy tettleges bántalmazás más nyomai és ha igen, azok mikor' ki