Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)
Bűnvádi perrendtartás 146., 147. §§. 93 Nagy mi által és miként okoztattak, valaminl az iráni is, van-e jelen elfogása, illetve elővezetése alkalmából, panasza az öt elfogott, elővezetett vagy átkísért, vagy más csendőr egyén ellen és ha igen, részletesen előadva, - mily törvény vagj szabályellenes bánásmód lett ellene elkövetve. Ízen kihallgatás a vizsgáltfcirt: £s a j n isbnósag által mindenkor jegyzőkönyvileg, a közigazgatási, vagy rendőri hatóság által rendszerint szóbelileg, jegyzőkönyvileg azonban akkor eszközöltetik, ha a bekísért a csendőrség részéről szenvedett tettleges bántalmazásról vagy más törvényvagy szabályellenes bánásmódról panaszkodik. Ha a kihallgatott a csendőrség részéről szenvedett bántalmazásról panaszkodik, vágy testén lévő sérülést, sebhelyet vagy tettleges bántalmazás más nyomát állítja Vagy ilyenek rajta a kihallgató által személyesen észleltetnek, az illető a törvényszéki- vagy a logházorvos, szükség esetében más hatósági orvos, illetve a közigazgatási vagy rendőri hatóság rendelkezésére álló orvos által, azonnal és tüzetesen megvizsgálandó, az orvosi lelet pedig a kihallgatási jegyzőkönyvhez csatolandó. Ha pedig orvos azonnal rendelkezésre nem áll, a kihallgatást eszközölt tisztviselő személyesen győződik meg az állítólag a csendőrség részéről szenvedett bántalmazás netán látható nyomairól és észleletét a jegyzőkönyvbe beveszi ; mihelyt utóbb orvos rendelkezésre áll, az illetőnek alapos orvosi megvizsgálása foganatosítandó és az orvosi lelet a kihallgatási jegyzőkönyvhez utólag csatolandó. A kihallgatási jegyzőkönyv másolata, ha a csendőrség részéről elkövetett bántalmazás vagy más törvény vagy szabályellenes eljárás panaszoltatott, az orvosi bizonyitványnyal együtt az illető csendőröknek elöljáró szakasz vagy tiszti különítmény parancsnoksághoz tétetik át. a csendőrök elleni további eljárás végett. Az átadó járőrnek (járőrvezetőnek) szolgálati könyvecskéjében a bekisértnek átvétele az átvevő fogházfelügyelő, illetőleg a fogházfelügyelői teendőkkel megbízott által elismerendő (Lásd 77. §-t.). A közigazgatási és rendőri hatóságok egyszersmind a ccfogolyátvételi naplóba» is bevezetik az elfogott vagy elővezetett egyén átvételét, valamint röviden azt is, bog}' az átvett egyén adott-e elő a csendőrség bánásmódja miatt panaszt és ha igen, ki ellen'? Lásd még : a fogház rendtartás módosítása tárgyában 5400/99. Im. sz. r. 2. g-át a csendőrség által elővezetettek megvizsgálása tárgyában. 146. §. A 145. ^. első, második és harmadik bekezdésében foglalt szabályok a vizsgálóbíróra is kötelezők. A vizsgálóbiró a kihallgatás után haladék nélkül köteles a szabadlábra helyezés vagy az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése vagy fentartása, esetleg a katonai hatósághoz való átkisérés iránt intézkedni. A járásbíróságtól a 145. §. utolsó bekezdése értelmében érkező értesítés alapján a vizsgálóbiró azonnal határoz, vagy a 110. §. szerint adható megbízás tárgyában a vádtanács határozatát eszközli ki. Ez intézkedésekről a járásbíróság legkésőbb három nap alatt értesítendő. 147. §. Az előzetes letartóztatás rendszerint csak a nyomozás befejezéséig és legfeljebb tizenöt napig tarthat; mindazáltal a vádtanács azt a kir. ügyészség-