Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

50 Büntetőjoyi döntvénytár az ügy érdemi eldöntése végett az eljárás ezen szakában bármikor felmerül bet olyan bírói intézkedések megtételének a szüksége, amelyek elvégzésére kizárólag ez az átruházott — magasabb — hatásköre nyújt perjogi alapot ; viszont ez a kivételes hatáskör az ítélet meghozatalán túl már nem terjed, miként azt a m. Kúria jogegységi tanácsa az utólagos összbüntetés kiszabására vonatkozó hatáskör kérdésében a B. í. 2.232/1944., B. I. 2.467/1944. é-s B. I. 1.571/1946. számú határozataival már ismételten kimondotta. A Te. 110. §-a szerinti eljárás során a járásbíróság által hozott ítélet annak tárgyára való tekintet nélkül a törvényszéki egyesbírói ítélet hatályával bírván, a Te. 110. §-a értelmében a perorvoslatra nézve az ítélet tartalmától függetlenül azok a szabályok az irányadók, amelyek a törvényszék mint egyesbíróság ítéletére vonatkoznak ; ennek következtében miként a törvényszék egyesbírája által hozott, éppen úgy a Te. 110. §-a alapján eljárt járásbíróság által hozott olyan ítélet ellen is, amellyel a bíróság a minősítés tekintetében a váddal egyezően a vádlottat egyedül oly bűncselekményben mondotta ki bűnösnek, illetőleg oly bűncselekmény vádja alól mentette fel, amely a járásbíróság vagy közigázgatósági hatóság hatáskörébe van utalva, a Bp. 381. § második bekezdés 2. pontja értelmében nem fellebbezésnek, hanem a Bp. 426. § első bekezdés 2. pontja értelmében, a második bekezdés szerint az ítélőtábla felülvizsgálati hatáskörébe tartozó semmisségi panasznak van helye; s ez a semmisségi panasz a Bp. 428. § első bekezdése értelmében a 384. és 385.^-okban meghatározott valamennyi semmisségi okra alapítható. A jogegységi tanács tehát a perorvoslat és a perorvoslati bíróság neme tekintetében magáévá tette a korábbi határozat alapgondolatát s kimondta, hogy a kérdéses semmisségi panasz terjedelmét tekintve a Bp. 428. § első bekezdése alá esik. Ezzel összhangban kimondta továbbá a jogegységi tanács azt is, hogy az újrafelvételi hatáskör megállapításánál szintén a már ismételten érintett, abból a szempontból kell kiindulni, hogy a Te. 110. §-ával a járásbíróságra átruházott hatáskör a lényege szerint törvényszéki egyesbírói hatáskör s hogy ezen átruházott hatáskörben a járásbíróság által hozott ítélet minden vonatkozásában a törvényszéki egyesbírói ítélettel esik egy tekintet alá ; ezt az álláspontot juttatja kifejezésre éppen az újrafelvételi hatáskör szempontjából a m. Kúriának a BHT.-ba 972. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozata is ; minthogy pedig az 1921 : XXIX. t.-c. 4. § második bekezdése szerint újrafelvétel esetében az eljárás a törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik abban az esetben is, ha az alapperben egyesbíró járt el, ennek a szabálynak kell érvényesülni — mégpedig a már előadottakhoz képest az ítélet tárgyára való tekintet nélkül — akkor is, amikor az egyesbíró nem a törvényszék