Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 51 ©gyesbííája, hanem a Te. 110. §-a alapján törvényszéki hatáskörrel felruházott járásbíróság. Kúria büntető jogegységi tanácsának az 1948 június 21. napján tartott ülésében. 40. A közvetett tettesség kérdéséhez. Btk. 70. §, 1914 : XL. t.-c. 4. §. A budapesti ítélőtábla : az elsőbíróságnak a vádlott bűnösségét megállapító fellebbezett részét a Bp. 385. § 1. a) pontjában foglalt anyagi semmisségi okból a Bp. 423. §-ának 2. bekezdése értelmében megsemmisíti és a vádlottat az 1914: XL. t.-e. 4. §-ának .2. bekezdésében meghatározott, a 6. § 2. bekezdése szerint minősülő hatóság közege elleni erőszak bűntette miatt ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokolás : Az irányadó tényállás alapulvétele mellett az ítélőtábla megítélése szerint az elsőbíróság a tényállásból vont nem helytálló jogi okfejtéssel állapította meg a vádlott közvetett tettesi minőségben való bűnösségét. Közvetett tettesség ugyanis akkor forog fenn, ha a tettes öntudatlan állapotban vagy elmezavarban levő egyént használ fel valamely bűntett elkövetésére, — vagy gyermeket, illetve felelősségre nem vonható fiatalkorút — vagy beszámíthatatlan siketnémát vesz igénybe erre a célra, — vagy ellenállhatatlan erő illetve fenyegetés (Btk. 77. §) által kényszerít mást ilyenre, — vagy törvényes rendelet, vagy fel tótlenül kötelező parancs adásával bír rá alárendelt személyt bűncselekmény véghezvitelére. A vádbeli bűncselekmény elkövetésének módja azonban a fentebb említett esetek egyikének a fogalma alá sem vonható, mert azok a felfegyverzett orosz katonák, akiket a parádi orosz katonai parancsnokság megtévesztésével a vádlott Sz. István pénzügyőri-vigyázó és T. Pál rendőr után küldetett azzal a valóságnak meg nem felelő előadásával, hogy magyar ruhába öltözött oroszok vették el tőle 5—6 küogramnyi dohányát s aminek a következménye lett azután, hogy a felfegyverzett orosz katonák a két hatósági személyt az elkobzott dohánnyal Recsk községbe haladásuk során, bár egészen jóhiszeműen és felstbb parancsra — feltartóztatták, — őket a községházára kísérték, őket mindaddig ott tartották, míg személyazonosságukat nem igazolták nem ilyen büntetőjogi szempontból felelősségre nem vonható személyek, hanem csupán a magyar büntetőtörvények hatálya alá nem eső egyének, akik ellen azonban a magyar hatóságok panasza alapján hatalmi túllépés címén a megszálló orosz ka4*