Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Bii i i tető jogi d öntvénytár az uzsorabíróság határozata azonban az utóbbi vádlottakra vonatkozó részében sem sérti a törvényt, mert az 1947. évi XXIII. tc. 7. § (1.) bekezdése, értelmében, a különtanács, a hatáskörébe utalt bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett más bűncselekményt az államügyészség indítványára^ szintén ítélkezése körébe vonhat és így a felett határozathozatal, hogy az ilyen bűncselekményt ítélkezése' körébe vonja-e, az uzsorabíróság külön tanácsának hatáskörébe tartozik. B. II. 1.601/1948. — 1948. május 15. 34. A 8400/1946. 4. § d) pontjában körülírt bűncselekménynek kísérletét nem teszi befejezett bűncselekménnyé egymagában az, hogy a vádlott a Magyar Nemzeti Bank engedélyét meg sem szerezhette. Btk. 65. §, 8400/1946. M. E. sz. r. 4. §. A m. Kúria : a semmisségi panaszokat elutasítja. Indokolás. A közvádló perorvoslata indokolásában vitatta, hogy az uzsorabíróság a vádlott terhére, a fizetési eszköz tilos kivitelével kapcsolatosan megállapított cselekményt bevégzett cselekmény helyett, tévesen minősítette megkísérelt cselekménynek. A közvádló jogi állásfoglalása szerint ugyanis a 8.400/1946. M. E. számú rendelet 4. § d) pontjában körülírt bűncselekménynek lényeges tényálladéki eleme a Magyar Nemzeti Bank engedélyének hiánya, amit a tettenérés idejében a vádlottnak megszerezni már nem állott módjában, szerinte ezért nem megkísérelt, hanem befejezett cselekménynek lett volna minősítendő a. vádlott most érintelt cselekménye. A m. Kúria szerint a közvádló kifejtett jogi felfogása* nem helytálló és ezért ez a peforvoslata nem alapos. A vád tárgyát képező cselekmény ugyanis a fizetési eszköz engedély nélkül való kivitelével van befejezve, mindaz a cselekmény tehát, ami az előkészület és a c;selekmény befejezése között van, — más törvényes rendelkezés hiányában — a Btk. 65. §-a szerint a megkezdett bűntett kísérletét képezi, mert azzal, hogy a vádlott fizetési eszközt az ország területéről a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül akart kivinni, a tényálladék egyik részét kezdette meg csupán, tehát a tilos cselekményt megkísérelte. A cselekmény minősítésénél tehát nincs jelentősége annak, hogy a tél icm rés időpontjában a vádlott t\ Magyar Nemzeti Bank engedélyét meg sem szerezhette. B. II. 828/1948. — 1948 április 17.