Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 41 gának és erőviszonyainak, nem, különben a sértett elhatározását kíséri körülményeknek mérlegélése mellett kell megállapítani. Btk. 344, 350. §. \ A Kúria a semmisségi panaszt elutasítja. Indokolás . A közvédő a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján jelentett be semmisági panaszt, mert az ítélőtábla vádlott cselekményét zsarolás vétsége helyett rablás bűntettének minősítette. A semmisségi panasz nem alapos. A sértett elhatározására ható'fenyegetés fokát, súlyát, veszélyességét, mindig a szembenálló felek személyi sajátosságának és erőviszonyainak, nemkülönben a sértett elhatározását kísérő körülményeknek mérlegelése, mellett kell megállapítani. Ezekből az elemekből lehet a fenyegető veszély bénító hatású közvetlenségére következtetni. Az irányadó tényállás szerint a védőeszközzel fel nem szerelt, a tehercipeléstől kifáradt, elöregedett sértett a késő délutáni órákban, teljesen elhagyott sűrű erdőben állott a fejszével ellátott, fiatal, életerős cigány vádlottal szemben. Ezek a körülmények minden különösebb erőszak, vagy fenyegető szavak használata nélkül is olyan helyzetet teremtettek, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a sértettben a közvetlen veszéjy érzetét felkeltsék, akaratát teljesen lenyűgözzék és hangtalanul eleget tegyen a vádlott parancsának. Ez a szó nélkül való engedelmesség éppen arra utal, hogy a sértett megfélemlítése tökéletes volt, így tehát a vádlottnak a tette, a rablás bűntettének tényálladékát valósította meg. B. II. 965/1948. — 1948 május 8. 32. A tiltott ajándékozást bűntető törvény csupán a szokásos társadalmi, udvariassági, barátsági ajándékozásokat s ajándéknak szinte nem is tekinthető figyelmességeket kívánta a bűnvádi üldözés elől elvonni. Félliter pálinka nem eshet így tűrt ajándékozás fogalma alá. 1942 :'X. t.-c. 4. §. A m. Kúria a Bp. 385. § 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszt elvit ásítja. Indokolás. Vádlott a Bp. 385. § 1. a) pontja alapján bejelentett panaszában azt sérelmezi, hogy az alsóbíróság által megállapított tényállá s eí fogadása esetén sem lett volna bűnössége megállapítható, mert az általa