Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

16 Büntetőjogi döntvénytár 8.80011946. M. E. sz. r. 7. §, 10.700/1946. K. M. sz. r. Bp. 384 §. 11. A m. Kúria jogegységi tanácsa : kimondja, hogy megsértette a törvényt az ítélőtábla jogerős végzésével annyiban, amennyiben a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt vádlott ellen indított bűnügyben az uzsorabíróság által hozott ítélet ellen a közvádló részről érvényesített semmiségi panasznak a Bp. 384. § 11. pontja alapján — mert az ítélet a vád tárgyát nem meríti ki — bejelentett részét is, mint a törvényben kizárt perorvoslatot, visszautasította, holott a közvádlónak azon a címen, hogy az ítélet a vád tárgyát nem meríti ki, ebben az esetben is megvolt a perorvoslati joga s az amiatt érvényesített semmisségi panasz felülvizsgálata az ítélőtábla hatáskörébe tartozott. Ezért a jogegységi tanács az ítélőtábla végzésének az említett panaszrészt érintő rendelkezését megsemmisíti és utasítja a budapesti ítélőtáblát, hogy a közvádló semmisségi panaszának Bp. 384. § 11. pontja alapján bejelentett részét érdemlegesen vizsgálja felül. Indokolás: Az uzsorabíróság előtt közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt vádlott ellen folyamatban volt ügyben a közvádló végindítványában egy-egy rendbeli a 8-800/1946. M. E. sz. rendelet 7. §. 2., -3., 4., illetőleg 5. pontjába ütköző — összesen tehát négyrendbeli, mindenesetben folytatólagosan elkövetett, a hivatkozott rendelet 9. § második bekezdésének 2. és 3. pontjai szerint minősülő —a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett címén, ennek meg nem állapítása esetén pedig egy-egy rendbeli az 1920 : XV. t.-c. 1. § első bekezdésének 5., illetőleg 6. pontja alá eső és az 1944 : VI. t.-c. 3. §első bekezdésének 3. pontja, valamint negyedik bekezdése szerint minősülő árdrágító visszaálés (áruelvonás, illetőleg árucsempészet) bűntette címén emelt vádat amiatt, mert a vádlott »Egerben az 1946. év elejétől augusztus hó 1. napjáig terjedő több alkalommal, de egységes elhatározással — mint malomtulajdonos a 10.700/ 1946. K. M. számú rendelet rendelkezései ellenére bár dézsmaszedési jogosultsággal nem rendelkezett, dézsmát szedett, azt természetben nem tárolta és a dézsmából összegyűlt mintegy 7285 kg lisztet be nem jelentette ; továbbá, hogy az illegális úton birtokába került lisztmennyiséget tilalom ellenére a rendes gazdálkodás szabályainak megsértésével felhasználta: az alábbiak szerint birtokába került lisztkészletet a hatóságok által rendelt bejelentés elmulasztásával eltitkolta ; őrlési engedély nélkül, vagy lejárt őrlési engedéllyel, illetőleg az őrlési engedélyben feltüntetett mennyiségen felül — naponta mintegy tíz-tizenöt esetben 20—140 kg-os tóteleket megőrölt, ezen mennyiségből magának