Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 111 követelés kielégítésére szolgáló vagyonát hitelezője részére hozzáférhetetlenné tette azáltal, hogy lakása föbérleti jogát és ezzel együtt a vele szemben lefoglalt követelést is vádlottra ruházta át és az ezután esedékes házbérrészletek felvételét a vele közös háztartásban élő vádlottársának engedte meg, a követelésnek bírói úton történt lefoglalásáról tudva, tehát szándékosan előmozdította azáltal, hogy a vádlottársával való előzetes akarati egyetértésben a főbérlői jogosultságának reá való átruházásához hozzájárult, s az esedékes albérlői díjakat felvette, — a vádbeli hitelsértés bűntettében való bűnsegédi bűnrészesség alkotó elemeit valósítja meg. A hozzáférhetetlenné tétel alatt ugyanis általában oly tevékenységet kell érteni, amellyel az adós kielégítési alapul szolgáló vagyonát oly helyzetbe hozza, amely akár átmeneti, akár végleges akadályát teremti meg annak, hogy a hitelező azt kielégítése céljából igénybe vehesse. Már pedig a sértettnek arra kényszerítése, hogy követelésének biztosítását a vádlott-társra történt jogátruházás után az albérlőkkel szemben kísérelje meg, a kielégítésnek átmeneti akadályát mindenképpen megteremti, de esetleg végleges akadályát is, ha az albérlők munkanélküliség vagy bármilyen okból előálló munkaképtelenség esetében lakbérüket megfizetni képtelenek, vagy keresetük annyira lecsökken, hogy az ellenük vezetendő végrehajtás sikertelen marad. Az irányadó szempont különben is a hitelsértés tényelemeinek megvalósulásánál az adósnak külső magatartásában megnyilvánuló az a szándéka, hogy a maga előnyére a sértett követelési jogának kielégítését meghiúsítsa. Ez a szempont pedig a vádlottak esetében sikeresen érvényesült, mert a lakás föbérleti jogának II. r. vádlottra történt átruházásával a sértett nem jutott a 25 pengős albérleti lakbérhez. B. III. 259/1945. — 1948 február 7. 95. Egységes bűncselekmény miatt emelt vád álapján nem lehet helye, részben elítélésnek, részben pedig félmentésnek. A vád egysége ezt kizárja. Bűnösségnek egyes ingókra meg nem állapítása az indokolásra tartozik. Btk. 333. §. Bp. 324. §. 4. bek. A budapesti ítélőtábla : Indokok : Téves az elsőfokú bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, mely szerint vádlottat a vádnak a >>30 db mosószappan