Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

106 Büntetőjogi döntvénytár üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokolás. A tényállás szerint akkor, amikor a vádlott sértettel azt közölte, hogy feljelentés s ebből következőleg bűnvádi eljárás van vele szemben az államrendőrségen s annak sima elintézését ígérte, ha 200 ós 300 forintot sértett lefizet neki az előadó és még valaki megkenésére, vádlott ellen feljelentés s következésképen bűnvádi eljárás folyamatban nem volt. Ezek szerint nem volt oly magánérdek, melynek előmozdítása lehetséges lett' volna. Az 1942: X. t.-c. 5. §-ában meghatározott befolyással üzérkedés bűncsslekményének egyik lényeges tényálladéki eleme az, hogy a cselekményt elkövetőt az a célzat vezesse, hogy a vagyoni előnyt azért követelje, vagy fogadja el, hogy befolyását valamely hatóságnál vagy közhivatalnoknál magánérdek előmozdítása végett érvényesítse. E tényálladéki elem azonban a jelen esetben nem valósult meg, mert sértett ellen egyáltalán nem volt eljárás folyamatban. Hiányozván tehát az 1942 : X. t.-c. 5. §-ában meghatározott bűncselekmény egyik lényeges alkotóeleme s bűncselekmény meg nem valósult, vádlottnak a tényállásban e vonatkozásban megjelölt cselekménye így bűncselekményt nem képez. Kétségtelen, hogy vádlott szándéka akkor, amikor sértett előtt azt állította, hogy vele szemben feljelentés tétetett, megtévesztésre s annak kedvező elintézéséért 500 forintot kérve, —- jogtalan vagyoni haszon szerzésére és arra irányult, hogy a sértettnek kárt okozzon. E cselekménye így — sértett nem fizetvén — a Bn. 50. §-ában meghatározott, a Btk. 380. § 2. tétele szerint minősülő csalás bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérletét képezi. Vizsgálata körébe vonta tehát az ítélőtábla, hogy vádlott bűnössége a vele szemben emelt vád alapján a tettazonosság keretén belül megállapítható-e vagy sem. Tett alatt oly magatartás értendő, mely valamely büntetőjogilag védett érdeket sért vagy veszélyeztet. A veszélyeztetett vagy megsértett érdeknek azonban azonosnak kell lennie; bár ugyanazon történeti esemény mellett, a tettazonosság nem kizárólag a történeti események egységét jelentvén, hanem egyúttal a jogilag védett érdekazonosságát is. A vádba tett s az ítélet alapjául szolgáló jogilag védett érdeknek mindig azonosnak kell lennie. Az 1942 : X. t.-c. 5. §-ában pönalizált bűncselekménynek s a csalásnak jogi tárgya azonban különböző. Az előzően említetté a közhivatalok tisztaságához fűződő érdek, az utóbbié pedig a vagyoni jog.