Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

94 Büntetőjogi döntvénytár utolsó bekezdése szerint az e §-ban foglalt azok a rendelkezések, amelyek az 1. §-ban megjelölt tilalom alóli mentességre vonatkoznak, a 8.400/1946. M. E. számú rendeletben az aranytárgyak bejelentésére vonatkozóan előírt rendelkezések hatályát nem érintik. A bejelentési kötelezettség elmulasztásával, tehát a vádlottak a brilliánskövekkel készített aranyékszerek ésaz aranyórák egészére követték el a bűncselekményt, ehhez képest azok teljes egészükben esnek elkobzás alá is, s nem csupán aranyötvözetük,, illetve az órák aranytokjai. A R. István tulajdonát képező brilliánsokkal díszített aranyékszerekre vonatkozóan pedig az elkobzásnak az 1922 ; XX VT. t.-c. 2. §-ának 2. bekezése alapján van helye. Ezeket az aranyékszereket ugyanis a megállapított tényállás szerint R. István azért adta át F. Györgynek, hogy azok a S. ErdSkitermelő vállalatnál zálogfedezetül szolgáljanak. Ezek szerint R. Istvánnak az aranyékszerek átadása alkalmával tudnia kellett azt, hogy az a gazdasági cél: a zálogfedezetül adás, — amelynek céljára az aranyékszereket átadta, nem érhető el akkor, ha azokra vonatkozóan F. György, illetve az, akinek birtokába és rendelkezése alá kerül, a bejelentési kötelezettségét teljesíti, mert a 8.400/1946. M. E. sz. rendelet 3. §-ának utolsó bekezdése szerint a bejelentett értékekkel a bejelentő a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül többé már nem rendelkezhetik. Tudnia kellett ehhezképest R. Istvánnak azt is, hogy a bejelentési kötelezettséget az, akinek az aranyékszerek birtokába jutnak, teljesíteni nem fogja, vagyis tudnia kellett arról, hogy azokra vonatkozóan a bejelentési kötelezettség elmulasztásával bűncselekményt fognak elkövetni. A R. István aranyékszerei tehát, bálázok nem az uzsorabíróság ítéletében azokra vonatkozóan megállapított bűncselekmény tettesének, N. Imrének, vagy F. Györgynek a tulajdonai, a felhívott-törvényszakasz értelmében elkobozhatok. B. II. 1.851/1948. — 1948 szeptember 10. 76. Vagyoni elégtételt oly esetben, amikor a vádlott vagyontalan —kiszabni nem lehet. 840011946. M.E. sz. r. 17. § 5. bek. A m. Kúria : Megsemmisítette a Kúria a büntetés enyhítése miatt bejelentett panasz folytán az uzsorabíróság ítéletének azt a rendelkezését is, amely szerint R. Tibor vádlottra vagyoni elégtételt szabott ki, mert ez a vádlott, az eljárás adatai szerint vagyontalan, már pedig az 1922 : XXVI. tc-e. 1. §-ának harmadik bekezdése szerint — amely törvényszakaszt a 8.400/1946. M. E. sz. rendelet 17. §-ának 5. bekezdéséhez és a 10.820/1946.