Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 95 M. E. számú rend. 12. §-ának harmadik bekezdéséhez képest az e rendeletekben meghatározott bűntettek esetében is alkalmazni kell — a vádlott vagyoni viszonyaihoz mért vagyoni elégtétel szabható ki. Oly esetekben,, amidőn a vádlott vagyontalan, ez a mellékbüntetés nem alkalmazható. Viszont a vagyoni elégtétel mellőzéséről S. József vádlottal kapcsolatosan, felesleges volt külön rendelkezni, mert áz 1922 : XXVI. t.-c. 1. §-ának harmadik bekezdése nem írja kötelezően elő a vagyoni elégtétel kiszabását* hanem azt esetenként a bíróság belátására bízza. , B. n. 114/1948. — 1948 szeptember 17. 77. Az áttelepülésre kötelezett személyek vagyonával kapcsolatban elkövetett bűncselekmény a közkegyelmi elhatározás szempontjából kizárólag vagyoni érdek ellen irányuló bűncselekménynek nem tekinthető. A büntetőtörvény visszaható erejéről. 12.330/1945. és 12.200/1947. Korm. sz. rend., Btk. 2. § 1948 jan. 31. keletű közkegyelmi elhatározás. A budapesti ítélőtábla: Indokolás : A különvédő az ítélőtábla előtt tartott tárgyaláson azzal érvelt, hogy dr. K. Vilmos vád tárgyául szolgáló cselekménye, amely az időközben hatálybalépett 12.200/1947. Korau számú rendelet folytán a hivatkozott rendelet 19. §-ának b) pontjába ütköző vétséggé minősített, a vád szerint az 1946 február l-e és az 1946 augusztus l-e közé eső időben követte tett el, s így az, mint vagyon ellen irá* nyúló vétség, az 1948. évi január hó 31. napján kelt közkegyelmi elhatározás III. fejezete 1. bekezdés c) pontjának második fordulata alá esikErre való tekintettel a bűnvádi eljárásnak a Btk. 105. §-a 2. pontja alapján való megszüntetését indítványozta. A védőnek ez a jogi álláspontja téves. Kétségtelen, hogy a vádlottak vagyoni érdekből követték el a cselekményüket és a cselekmény elkövetése tárgyának vagyoni értéke van. A 12.200/1947. Korm. számú rendelet 19. §-a azonban elsősorban és kizárólagosan nem az állam vagyoni érdekeit kívánja büntetőjogi oltalom alá helyezni, hanem a köznek bizonyos külpolitikai és népesedéspolitikai,, szóval közjogi célok megvalósításához fűződő érdekeit, amelyeket csorbítani, veszélyeztetni egyaránt alkalmas a rendelet 19. §-ában foglalt és nem minden esetben vagyon ellen irányuló valamennyi tevékenység, ilietve • magatartás.