Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

80 Büntetőjogi döntvénytár A gy.-i ítélőtábla hivatalból észlelte azt az alaki semmisségi okot, hogy az újrafelvételi ügyben a rendes bíróság háromtagú tanácsa helyett a rögtönítélő bíróság öttagú tanácsa járt el és hozott az ügynek a rögtönítéló bíróság előtt érdemi befejezését jelentő határozatot (Bp. 384. § 1. pont) ; továbbá ugyancsak hivatalból észlelendő semmisségi okként állapította meg, hogy ezt a határozatát a rögtönítélő bíróság az államügyésznek a nyilvános tárgyalásról történt eltávozása után hozta meg és hirdette ki. (Bp. 384. § 6. p.) Ezt követőleg a gy.-i törvényszék mint rögtönítélő bíróság a m. Kúriához a hatáskör eldöntése iránt előterjesztést tett, azt vitatván, hogy a rögtönitélő bíróeág előtt befejezett alapügy újrafelvételének is érdemi elintézése a rögtönítélő bíróság hatáskörébe tartozik ; ehhez képest a gy. ítélőtáblának — ezzel ellentétes — döntése folytán »pozitív irányú hatásköri összeütközés esete merült fel«. A gy.-i törvényszék mint rögtönítélő bíróság ós a gy.-i ítélőtábla fentebb megjelölt végzései, törvény sértők. a) Mindenekelőtt hatásköri törvénysértéssel hozta meg a gy.-i törvényszék mint rögtönítélő bíróság B. 675/1947/4. számú és B. 657/1947/5. számú — a rögtönítélő eljárásban kizárt rendes perorvoslat folytán nyomban jogerőre emelkedett — végzéseit, mert miként e tekintetben a gy.-i ítélőtábla végzésének indokolásában — a törvénynek megfelelő bírói gyakorlattal egyezően — kifejti >>a 8020/1939. M. E. számú rendelet 16. §-a helyébe lépett 7800/1941. M. E. számú rendelet 2. §-át és a 11.800/1945. M. E. számú rendelet 3. §-át egybevetve a 8020/1939. M. E. számú rendelet 19. §-ával, a rögtönítélőbíróság határozata ellen az újrafelvételi eljárásban a Bp. szabályai — nem pedig a rögtönítélő bírósági eljárás szabályai az irányadók.« A gy.-i törvényszék mint rögtönítélő bíróság tehát hatáskörét túllépte akkor, amikor az elítélt újrafelvételi kérelme ügyében eljárt, holott az eljárás a törvényszék mint büntetőbíróság hatáskörébe tartozott. Ezenfelül törvénysértő a rögtönítélő bíróság eljárása és hivatkozott B.. 675/1947/5. számú jogerős végzése azért is, mert a bíróság a Bp. 455. és 456. §-ában foglaltak ellenére a nyilvános tárgyalást az államügyész távozása után is folytatta s végzését az államügyész távollétében zárt tanácsülésben és nem nyilvános tárgyaláson hozta meg. Törvényt sértett továbbá — a hatáskör túllépésével összefüggésben — a rögtönítélő bíróság B. 675/1947/5. számú jogerős végzésében foglalt azzal a rendelkezésével is, amely szerint az államügyész meghallgatása nélkül — annak távollétében hozott határozattal — az alapügyben fegyházbüntetésre ítélt büntetésének végrehajtását az újrafelvétel kérdésében hozandó elsőfokú érdemleges határozat meghozásáig félbeszakította s ezt a határozatát — az államügyész felfolyamodása ellenére — végrehajtható hatályúnak nyilvánította.