Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

i-endelet 1. § 1. b) pontjában írt megszüntethetőségi jogalap hasonló természetű. Az kétségtelen, hogy a vádlottal szemben vádba tett cselekmény esakély súlyú és az annakidején szükségessé vált elsötétítésben jelentkező személyi védelem mellett a vagyontárgyak megóvásában mutatkozó gazdasági érdek tekintetében beállott változásra figyelemmel a közérdek immár a megtorlást szükségessé nem teszi. Mégis a két rendelkezés közöti különbség van. A Te. 125. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy a bűnügyi költséget a vádlott köteles viselni: míg a 320/1946. M. E. számú rendelet 2. §-a ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Ez oknál fogva a felfolyamodás alapos. Ily körülmények között a m. Kúria az ítélőtábla végzését a Bp. 379. § 4. bekezdéséhez képest megváltoztatta és az eljárást megszüntető határozatát az 1945. évi XI. tc. 15. §-ában írt felhatalmazás alapján kiadott a Te. 125. §-ánál későbbi s a vádlottra kedvezőbb rendelkezésben foglalt jogalapra helyezte. A határozatnk a felettes hatósággal való közlésének elrendelése a Bp. 108. §-ában leli indokát. (B. I. 791/1946. sz. - 1946 júinus 7.) 54. Hiányosan élőterjesztett magánindítványt joghatályossá teszi sértettnek a főtárgyaláson szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselője útján a vádlott megbüntetését kívánó nyilatkozata. (Btk. 110, 112. §. BP. 90. §.) A m. Kúria : a másodfokú bíróság ítéletét a közvádló alapos semmiseégi panasza folytán a Bp. 385. §-ának 1. c. pontjában megjelölt anyag i semmisségi okból megsemmisíti és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályába visszahelyezi. Indokolás : A közvádlónak a Bp. 385. §-ának 1. c. pontjára alapított panasza alapos. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a sértettnek az X alatti (nyomozati 5. számú) jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata joghatályos magánindttványnak nem tekinthető, mert ez a jegyzőkönyv nem hatóság előtt készült, nem is állapítható meg, hogy azt ki vette fel, s így törvényszerű ma^áaindítvány hiányában a vádlott ellen erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete miatt bűnvádi eljárás nem folytatható. A másodfokíi bíróság figyelmét elkerülte az a körülmény, hogy a sértett a magánindítvány előfcírjesztósére a Btk. 112 §-ának első bekezdése szerint nyitvaálló határidőn belül a pécsi törvényszék előtt 1945 február hó 16. napján megtartott 5a