Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

alsófokú bíróságok több egymástól eltérő vallomás közül a tényállás megállapításánál a főtárgyaláson tett vallomást fogadják el alapul, mert ily esetekben csupán a bizonyítékok szabad mérlegeléséről van szó. (B. II. 896/1946. sz. - 1946 június 22.) 51 — 52. Ellentétes döntések a 320/946. M. E. sz. rendelet alkalmazásával kapcsolatban. I. A ni. Kúria : az eljárás megszüntetése iránti kérelmet elutasítja. Az ítélőtábla a törvényszéknek a Bp. 326. §-a 2. pontjáaa alapított felmentő ítéletét megváltoztatta, vádlott bűnösségét megállapította és ennek folyományaként a Bp. 488. §-a alapján elrendelte a bűnjelként kezelt — a vádlottól a nyomozás során lefoglalt — egy pár hosszúszárú, box, füzócipőnek a sértett mint tulajdonos részére való kiadását. Ezen ítélet egész terjedelme ellen a vádlott azért jelentett be semmisségi panaszt, mert nem bűnös, a védő pedig a Bp. 385. §-ának l/a pontja alapján a vádlott bűnösségének megállapítása miatt, felmentés végett. « Utóbb az 1946. évi január hó 25. napján 31. sorszám alatt iktatott beadványában vádlott a 320/1946. M. E. számú rendelet 4. §-ára hivatkozva bejelentette, hogy az ítélőtábla ítéletének a bűnjel-cipő kiadására ronatkozó rendelkezésében megnyugszik és »kártérítésül<< (a kárt megtérítendő) maga is kéri, hogy a cipő a sértettnek kiadassék, amivel a hivatkozott rendelet 4. §-ában írt kártérítési kötelezettségének eleget tett s így az eljárás kért megszüntetésének van helye A legfőbb államügyszé az 002/1946. legf. áü. számú nyilatkozatával az eljárás folytatását indítványozta. Az eljárás megszüntetése iránti kérelmet mint törvényes alappal nem bírót a m. Kúria elutasította, mert a 320/1946. M. E. számú rendelet 4. §-a alkalmazásának csak abban az esetben lenne helye, ha sértett kárát vádlott térítette meg, márpedig az adott esetben az ellopott ingókat a nyomozó hatóság foglalta le és a bűnvádi eljárás eredményeként a bíróságrendelte sértettnek kiadni, amiből következőleg a sértett kára nem a vádlott ténykedése folytán, hanem a bűnvádi eljárás eredményeként térült meg. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az ellopott ingóságokra 51