Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

V;;' '• .'•'";} • Ezekből a tényekből az ítélőtábla helyesen vonta le akt a jogi következtetést, hogy a sértettel szemben alkalmazott fenyegetés^te^ctní^eben vádlott a fagy var es társával akarategységben volt, s amikor aien'y égetés kényszerhatását- használta fel a pénz visszaszerzésére, jogellenes módon cselekedett. Ezért és mert a pénz visszaszerzése a vádlottnak ós apjának is vagyoni előnyt jelentett, a vádlott cselekménye hiánytalanul betölti a zsarolás törvényes fogalmát. (B. II. 551/1946. sz. 1946 május 18.) 33. Nem akadálya az ítélőtáblai fellebbviteli főtárgyalás megtartásának a. különvédő és a közvédő távolmaradása. (Bp. 302., 409. §. 2., 412. §.) A döntés a jogszabályok szempontjából helyes, de nem meg" nyugtató. Mert a vádlott védő nélkül maradt és ez számára sérelmes lehet. A m. Kúria : Az ítélőtábla nem követett el törvénysértést, különösen pedig nem vétett a Bp. 302. §-ának utolsó előtti bekezdésében és a 412. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések ellen, mert az ítélőtábla intézkedett az iránt, hogy a fellebbviteli főtárgyalás határnapjáról necsak a különvédő, hanem a kirendelt közvédő is értesíttessék és a fellebbviteli főtárgyalásról felvett jegyzőkönyvből kitűnőleg ennek a végzésnek az ítélőtábla hirdetőtábláján való kifüggesztése is megtörtént. Igaz ugyan, hogy a közvédő nem jelent meg a fellebbviteli főtárgyaláson, azonban a II. Bn. 34. g'-ából kitűnőleg ez a tárgyalás megtartását nem akadályozza. A panasz írásbeli indokában a védő azt sérelmezi, hogy az ítélőtábla a tárgyalást a különvédő nélkül tartotta meg, jóllehet tudnia kellett, hogy a különvédö az akkori közismert forgalmi akadályok miatt nem jelenhetett meg. Ez a panaszrész, mint elkésetten előterjesztett nem vehető figyelembe, de ettől eltekmtve valósága esetén sem szolgálhatna alapul az ítélőtábla ítéletének hivatalból való megsemmisítésére. A Bp. 409. §-ának 2. bekezdése szerint ugyanis az ítélőtábla a különvédőt a tárgyalás, határnapjától kifüggesztés útján és ajánlott levélben köteles értesíteni. Ez megtörtént. A védő maga sem vitatja, hogy a tárgyalás határnap járói ne tudott volna, illetve az erről szóló ajánlott levelet ne kapta volna meg és így módjában állott volna a védelem ellátása végett helyettest kijelölni, vagy az akkor fennállott viszonyokra való figyelemmel írásban a Bűntetőjogi Döntvénytár 3 \