Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

miatt a bűnvádi eljárás folyik, bűncselekmény. A kormányzósértés vétsége ma már nem bűncselekmény, mert az 1946 : I. tc. 19. §-ából kitűnőleg az e bűncselekményt megalapító törvények hatályon kívül helyeztettek. Ennélfogva a kormányzósértés vétségének a vádja alól vádlottat, figyelemmel a Btk. 2. §-ában foglalt rendelkezésre is, a rendelkező rész értelmében fel kell menteni. (B. I. 324/946. sz. 1946 május 10.) 27 1921: III. tc. és 1946: VII. tc. közötti kapcsolat. Törvénysértés megállapítása az ítélkezés időpontját követő jogszabályváltozás folytán. Eljárási jogszabály visszaható ereje. (Bp. 384. §. 4. p., Bpn. 34. §. I.) A K. nyilván abból az okból folyamodott a törvénysértést megállapító — erőltetettnek látszó — megoldáshoz, hogy az ügynek ezidőszerint illetékes bíróságához való áttételét kimondhassa és a cselekmény a tettazonosság elvének sértetlensége nélkül érdemi elbírálást nyerhessen. A m. Kúria : a törvényszék ítéletét a. Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott alaki semmiségi ok miatt annak utolsó bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíti és az iratokat a büntetőtörvényszékhez azzal küldi Vissza, hogy azokat további eljárás végett a budapesti népbíróság kebelében az 1946 : VII. tc. 11. §-a értelmében alakított külön tanácshoz tegye át. Indokolás : Az államügyészség, az 1921 : III. tc. 8. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség címén W. J. vádlottnak azt a cselekményét tette vád tárgyává, mely szerint Leipzig-ban (Németországban) 1941., 1942. évek folyamán az ott felügyelete alatt dolgozó magyar nemzetiségű munkástársait állandóan szidalmazta, azokkal gorombán bánt, őket tettleg bántalmazta s előttük folytatólagosan a következő kijelentéseket tette : '•>. . . meg a kormányt, aki eladott benneteket rabszolgáknak« — »a magyar mind csőcselék« — »egye meg a fene a magyar rendszert, mert a vezetői zsidókból és félvérekből állanak« — »le van szarva Magyarország, meg a magyar hadsereg is« — »ütni verni kell a piszkos magyarokat«. Minthogy az 1921 : III. tc.-et időközben az 1946 : VII. tc. 12. §-a hatályon kívül helyezte és ennek következtében a vádlott ellen a vádba tett cselekmény miatt, most már az államügyézség minősítése alapján bűnvádi eljárás nem folytatható, viszont azonban a vádba tett cselekmény olyan alkotóelemeket is látszik felölelni, amelyek álapján a 27