Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)
A budapesti ítélőtábla: a közszükségleti cikkek engedély nélküli; kivitele miatt indított bűnügyben a Bpn. 36. § 1. bekezdése alapján a semmisségi panaszt elutasítja. Indokolás : Az ítélőtábla a maga részéről is helyesnek fogadja el az elsőfokú bíróság által elfoglalt azon jogi álláspontot, mely szerint a vád tárgyává tett bűncselekmény egyik tényálladéki eleme a közveszélyessé g, már pedig akkor, amikor a vádlott személyes szükségletére beszerzett cigarettákat azért akarta a határon átvinni, hogy azokat súlyosan beteg és munkaképtelen fiának a legszükségesebb s a vádlott és családja által más módon be nem szerezhető ruházatra elcserélhesse : a vádlott cselekménye sem ténylegesen, sem esetlegesen nem tekinthető közveszélyesnek. B. II. 6998/1946. sz. 1947. február 17. 93. Agent provocateur reábírására elkövetett bűncselekmény. Kísérlet és bevégzett bűncselekmény elhatárolása. Tettesség és bűnsegédi bűnrészesség a 8.400/1946. M. E. sz. rendeletbe ütköző bűncselekménynél. BTK. 69. §.1. 65, 69. § 2. p. 8400/1946. M. E. 4. § 1. bek. b) pont A m. Kúria: Indoklás: alaptalan a vádlott és a védő részéről a bűnösség megállapítása miatt bejelentett panasz. Ez a panasz az írásbeli indokokból kitűnőleg arra van alapítva, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét kizárja az a körülmény, hogy csak többszöri s hosszabb időn át tartó tiltakozása után, minthogy szándéka nem volt bűncselekményt elkövetni, kizárólag az agent provocateur beugratása folytán vett részt a bűncselekmény elkövetésében. Ez az álláspont ellenkezik a bíróságoknak ebben a kérdésben állandóan követett gyakorlatával, amelynek jogi alapját a m. Kúria a B. H. T. 698. számú elvi határozatában akként fejtette ki, hogy az a körülmény, hogy az ügylet megkötésénél az egyik félként a komoly ügyleti akarat nélkül fellépett agent provocateur szerepelt, az ügyletnek csupán a magánjogi hatályára lehet kihatással, nem érinti azonban annak a félnek a büntetőjogi felelősségét, akinek az akaratnyilvánítása komoly volt ; még abban az esetben sem, ha az akaratelhatározás kizárólag az agent provocateur szándékos reábírása folytán keletkezett. Az irányadó tényállás szerint pedig nem kétséges az, hogy a vádlott a vádbeli aranyérmék tiltott elidegenítésének a lebonyolítását vállalta s 95