Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

A m. Kúria ezt az indítványt nem tette magáévá, mert az említett rendelet alapján az eljárás csak akkor szüntethető meg, ha az a tett, mely miatt a bűnvádi eljárás folyik, bűncselekmény. Ámde kormányzósértés vétsége ma már nem bűncselekmény, meit az 1946. évi I. t.-c. 19. Jj-ából kitetszőleg az e bűncselekményt megalapító törvények már nincsenek hatályban. Ennélfogva vádlottat az ellene emelt vád alól — figyelemmel a Btk. 2. §-ának redelkezésére is — bűncselekmény hiányában a Bp. 326. §. 1. pontja alapján fel kellett menteni. (B. I. 1848/1946. sz. — 1946 szept. 21.) 88! Az adópengőbeu megállapított pénzbüntetést a fellebbviteli bíróságnak hivatalból kell forintértékben megállapítani. II. BN. 24. §, 8.960/1946. M. E. sz. r. A M. Kúria: Indokolás : A másodfokú bíróság a II. Bn. 24. §-ában megjelölt semmisségi okot megvalósító törvénysértést követett el azzal, hogy az elsőíokúbíróságnak a pénzbüntetést adópengő értékben megállapító ítéleti rendelkezését érintetlenül hagyta, holott a másodfokú bíróság ítéletének meghozatala idején a büntetőjogi értékhatároknak forintértékben való meghatározása tárgyában 8.960/1946. M. E. szám alatt kiadott rendelet már hatályban volt, s minthogy az elsőfokú bíróság ítéletében kiszabott pénzbüntetés mértéke, e rendelet folytán • a törvényes minimumot nem érte el, — a másodfokú bíróságnak e rendelet szerint kellett volna a pénzbüntetés mértékét forintértékben megállapítani. B. II. 178/1947. sz. 1947 március 7. 89. Szándékos emberölés és halált okozó súlyos testisértés elhatárolása. BTK. 279. 301, 306. §. A m. Kúria: a köz vádló semmiségi panaszát elutasítja. Indokolás : A legfőbb államügyész álláspontja szerint a vádlott félnapot meghaladó idő alatt — rövid megszakítással — néhai feleségét állán91