Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)
dóan bántalmazta, aki e bántalmazások összhatása eredményeként másnap elhunyt. Az így ejtett sérüléseket vádlott nem hirtelenkedve ejtette, hanem ezáltal aljas indulatát elégítette ki. így élt benne ama lehetőség tudata, mikép a sorozatos bántalmazásokba neje belepusztulhat és akarata nyilván, az eredmény elérésére irányult. A szándékos emberölésre irányuló eshetőleges szándék vádlottnál tehát megvolt. A m. Kúria a közvádló perorvoslatát alaptalannak ismerte fel s ezért azt a Bpn. 36. §. első bekezdéséhez képest elutasította. Ugyanis a szándékos emberölésnek a Btk. 306. §-ába ütköző bűntettől való megkülönböztetésénél az elhatározó mozzanat annak a körülménynek a megállapítására esik, vájjon a vádlott előre látta-e azt, mikép cselekedetének valószínű következménye a sértett halála lesz. Ez pedig vádlottnál nem mutatható ki. Mert a sértetten emberölésre nem alkalmas eszközökkel ejtett nagyszámú sérülés nem közvetlenül, hanem az azok folytán fellépett szívgyengeség, vérveszteség és idegsokk következtében, tehát közvetett oknál fogva idézte elő a halált. Erre pedig a vádlott, aki az ütlegelések után reggelig neje mellett aludt és másnap nejét a vértől megmosta és hozzá orvost hivatott, valóban nem számíthatott még csak eshetőlegesen sem. A cselekménynek a Btk. 301. és 306. §§-ai alá vonása tehát nem törvényt sértő. B. I. 1825/1946. — 1947. február 8. 90. A MAY. szolgálatában álló vádlottnak hivatalából folyó kötelessége volt az utasok által a vasúti kocsikban netán elhagyott ingóságok Összeszedése, őrizetbevétele és a forgalmi szolgálattevőnek való átadása. E kötelesség megszegése mellett az elhagyott ingóság eltulajdonítása: hivatali sikkasztás és nem lopás. BTK. 462, 333, §. 1940: XVIII. t.-c. 3. §. A. M. Kúria: Indokolás: Az ítélőtábla által bizony ítottnak elfogadott és itt kötelező tényállás szerint a MÁVszolgálatában álló vádlottnak hivatalból folyó kötelessége volt az utasok által a vasúti kocsikban netán elhagyott ingóságok összeszedése, őrizetbe vétele és a forgalmi szolgálattevőnek való átadása. Tény továbbá az is, hogy amikor a vádlott ezen hivatali szolgálata közben a szerelvényt végigjárta és amikor az egyik kocsiban a sértett/bőröndjét megtalálta, az elhagyott bőröndöt magához vette és a szerelvény átvizsgálása után a táskával, a forgalmi szolgálattevőnek való átadás végett, a forgalmi iroda felé indult, ez irányban már két kocsi hossznyit haladt. Ekkor 92