Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

csekély mennyiségű volt, — amennyiben a drágítás mérve*nem elenyészően csekély — a vétségi minősítést nem alapozhatja meg. Egymagában a bűncselekmény tárgyának mennyiségileg elenyészően csekély volta, a vétségi minősítés megállapításához csupán a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményeknél elégséges. (8800/1946. M. E. sz. r. .1., 9 és 10. §.) A budapesti ítélőtábla: az uzsorabíróság ítéletének a cselekmény minősítésére vonatkozó részét a 7070/1941. M. E. számú rendelet 5. §-ának második bekezdéséhez képest a Bpn. 33. §-ának első bekezdése alapján közvádló semmisségi panasza folytán megsemmisíti és vádlott cselekményét a 8800— 1946. M. E. számú rendelet 1. §. 1. pontjának 1. tételébe ütköző és ugyanezen rendelet 9. §-ának első bekezdése szerint büntetendő ártúllépés bűntette helyett a Btk. 92. íjának alkalmazásával a Btk. 20. §-ához képest ártúllépés vétségének minősíti. Indokolás : Vádlottnak a főtárgyaláson előtérj esztett és a nyomozás során tett teljes beismerő vallomásával ellentétes védekezése kétirányú : egyáltalán nem volt szándékában a zsír eladása, hanem csak B. Lászlóné és férfi kísérője ismételt kérlelésére volt hajlandó % kg zsírt eladni, másfelől a zsír árát meg nem szabta, a megengedett árnál magasabb árat nem követelt, hanem a vevők ígértek a zsír kg-jáért 35 forintot, vádlott azonban a tett fizetési ajánlatra észrevételt nem tett. Vádlottnak ezt a védekezését a főtárgyalás során kihallgatott érdektelen tanuk vallomása megcáfolta ; bizonyítást nyert az a körülmény, hogy a 35 forintos árat vádlott kérte a nála vevőként jelentkező nyomozóktól. Nem kétséges, hogy vádlottnak, mint piacon árusító hentes-mészárosmesternek tudnia kellett, hogy a sertészsír legmagasabb eladási ára a vádbeli időpontban kg-ként 13.80 forintot tett ki. Ugyanakkor azonban K. Ferenc érdektelen tanú vallomása szerint nevezettel közölte, hogy tudomása szerint a zsír feketepiaci ára 40 forint, de ő 35 forintért adja a nála lévő kisebb mennyiségű zsírt. Nincsen a vádlott bűnössége szempontjából jogi jelentősége egyébként annak a körülménynek sem, amit vádlott állít, — de a kihallgatott tanuk megcáfolnak — hogy nem ő kötötte ki a 35 forintos árat, hanem azt a vásárló B. Lászlóné r. ny. alhadnagynő ajánlotta fel. Az ártúllépés törvényes fogalmát nemcsak a magasabb ár követelése vagy kikötése valósítja meg, hanem a magasabb ár elfogadása is. Helyesen utalt az uzsorabíróság ítéletében arra, hogy állandó bírói gyakorlatunk szerint az árdrágítást a magasabb ár kérésére vonatkozó ráutaló magatartással is lehet elkövetni. Vádlott a főtárgyaláson is beismerte, hogy B. Lászlóné fizetési ajánlatára észrevételt 86