Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

egyéb vagyontárgy fogalmi körébe azonban a külföldi pénz nem vonható. Az ennek ellenértékeként járó ellenszolgáltatás kötelezettségének vállalásáról nem is lehet szó, mert a külföldi fizetési eszköz megszerzése az ellenérték egyidejű lefizetése mellett történhetik. Hogy »egyéb vagyontárgy« alatt külföldi fizetési eszköz nem érthető, kitűnik az idézett törvény miniszteri indokolásából is, amely szerint a jelzett törvényszakaszban oly visszaélésekről van szó, »amelyek az exporttal kapcsolatban előírt valutáris kötelezettségek megsértését, az exportvaluta beszolgáltatásának kijátszását ölelik fel«. De kétségtelenül kitűnik ez a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában kiadott 4500/1931. M. E. sz. rendelet szövegezéséből és ezt a rendeletet kiegészítő 4960/1932. M. E. sz. rendelet 3. §-ának rendelkezéséből. A 4500/1931. M\ E. sz. rendelet ugyanis 2. §-ában külön szabályozza a belföldi vagy külföldi pénz, vagy bármily pénzhelyettesítő eszköz kivitelének tilalmát, a 3. §-ában pedig külön rendelkezik az áru, értékpapír vagy egyéb vagyontárgy kivitele esetén fennálló kötelezettségek teljesítéséről. A 4960/1932. M. E. sz. rendelet 3. §-a pedig befejezett kihágásnak minősíti, ha valaki a 4500/1931. M. E. sz. rendelet 2. §-ának első bekezdésében felsorolt tárgyat vagy értéket a rendeletben foglalt tilalom vagy korlátozás érvényesülésének meghiúsításával, kijátszásával a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül kivinni törekszik. Ez utóbbi rendelet tehát a fondorlatos kijátszást: a külföldi pénz vagy azt helyettesítő eszköz kivitelének engedély nélküli megkísérlésénél tényálladéki elemként teljes mértékben értékeli, amidőn a Kbtk. 26. §-ának 2. bekezdésében foglalt arra az általános jogszabályra figyelemmel, mely szerint a kihágás kísérlete nem büntettetik, ennek a kihágásnak kísérletét is már befejezett cselekménynek minősíti. A fondorlatos kijátszás tehát itt nem többletcselekmény s ezek szerint a külföldi fizetési eszköz kivitelét nem teszi az 1922. XXVI. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 3. pontjában meghatározott, vagyis súlyosabb büntető rendelkezés alá eső bűntetté, hanem csupán a 4550/1931. M. E. sz. rendelet 7. §-a első bekezdésébe ütköző és kísérlet esetén is befejezett kihágásnak minősül. (B. II. 1059/1946. sz. — 1946 augusztus 3.) 84. Az ártúllépés törvényes fogalmát nemcsak a magasabb ár követelése vagy kikötése valósítja meg, hanem a magasabb ár elfogadása is. Az árdrágítást a magasabb ár kérésére vonatkozó ráutaló magatartással is lehet elkövetni. Egymagában az a körülmény, hogy az árucikk 85