Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

ményeit egy bűntettbe kell összefoglalni. (Btk. 280. §.) Ebben az elvi határozatban ki van fejtve, hogy az a magyarázat, amely a Btk. 280. §-ának alkalmazását csak az egyidej űleg vagy az egy akaratelhatározásából származó folytatólagos cselekmények során elkövetett ölésekre korlátozza, miért ellenkezik a törvényhozó céljával és a törvény helyes értelmezésével. Ugyanez a jogi álláspont van kifejezésre juttatva a Kúriának B. H. T. 932. száma alatt felvett elvi határozatában is, amelyben az is ki van mondva, hogy a több ember ellen elkövetett szándékos emberölés abban az esetben is a Btk. 280. §-a szerint minősítendő, ha csupán egy embernek a halála következett be. A Btk. 280. §-a szerinti minősítés szempontjából közömbös tehát az, hogy É. Antal vádlott a terhére megállapított két szándékos emberölést különböző időben és nem egy akaratelhatározásból követte el. Ezért a Kúria a közvádló e részben alapos semmisségi panasza folytán az ítélőtábla ítéletének azt a részét, amely É.Antal vádlottnak a F. Lajos és M. M. sértettek sérelmére elkövetett cselekmények minősítéséről rendelkezik, a büntetés kiszabására is kiterjedő hatállyal a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisítette és É. Antal vádlottnak jelzett cselekményeit a Btk. 279. §-ába ütköző és a Btk. 280. §-a szerint minősülő 1 rendbeli több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettének minősítette. (B. III. 1111/1946. sz. — 1946 szeptember 13.) 78. Rablás, zsarolás és lopás elhatárolása. Jogtalan eltulajdonítási szándék nélkül nem lopás, hanem zsarolás forog fenn. Lövöldözéssel kapcsolatos elvétel zsarolás vétségének minősíttetett. (Btk. 333 , 344, 350. §.) M. Kúria : A köz védőnek T. F. javára a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasza azért nem alapos, mert a nevezett vádlottnak a sublótból elvett ingókra vonatkozó cselekménye a Kúria szerint is kimeríti a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének tényálladéki elemeit. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a kérdéses ingóknak a sublótból való elvételét megelőzően T. F. vádlott M. J. sértettet agyonlövéssel fenyegette meg arra az esetre, ha meg nem mondja, hogy M. L. hol van, majd pedig, amikor M. L. megérkezett, a fegyvert reá irányítva háromszor belelőtt. 75