Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)
79 és Összes egyéb körűiményelmek figyelembe vételével a kibecsiilendő tárgy valódi értékének megfelelői eg a kisajátítási törvény 56. §-a szerint módosítani, vagy uj eljárást rendelni jogosítva van; tekintve továbbá, hogy a hivatolt törvény 59. §-a szerint semmiségi panasznak csak az eljárási formák megsértése miatt és azon esetben lehet helye, ha az érdemleges határozat hozatalánál a polg. törv. rendtartás szabályai mellőztettek: vasútkisajátítási ügyben a kártalanítás kérdésében hozott határozatot a miatt, mert annak alapján! a kisebbségben maradt szakértők véleménye fektettetett, a mennyiben az eljárási formák megsértése, avagy a határozat hozatalánál a polg. törv. rendtartás szabályainak mellőzése fenn nem forog, semmiségi panaszszal megtámadni nem lehet. (1873. ápril 23-án 4645. sz. a.) 347. Tekintve, hogy a latin nyelven írott régibb törvényeinknek jelenleg is érvényben levő része hivatalos fordítás hiányában az eredeti szöveg szerint értelmezendő; tekintve továbbá, hogy a bírónak a hazai törvényeket, melyek alatt a régieknek érvényben álló része is foglaltatik, átalában tudnia kell, és e szerint a birói állás a latin nyelvbeni kellő jártasságot feltételezi: arra nézve, hogy a peres felek az általuk beperesített latin okiratoknak a törvénykezési nyelvre leendő lefordítására köteleztessenek, törvényes ok fenn nem forogván, az ily határozat a polg. törv. rendtartás 297. §'-a 1-ső pontjának súlya alá esik. (1873. ápril 23-án 4974. sz. a.) < 348. Tekintve, hogy a peres felek közt fennforgó vitás ügyben lehető kifogások mely időben leendő érvényesítésének egyezség utjáni megállapítását mi sem gátolja: oly esetben, midőn az első tárgyalás minden lehető kifogás fenntartása mellett a felek kölcsönös megállapodása és a bíróság beleegyezésével elhalasztatott, a birói illetőség elleni kifogás utóbb az érdemleges tárgyalás kezdetén is érvényesíthető. (1873. május 7-én 5655. sz. a.)