Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

48 235. A congressusi szabályok értelmében megalakuló izraelita község alválása következtében a régi hitközségtől, az azelőtti közös vagyonra nézve birói, különösen pedig zárlati eljárásnak nincs helye, hanem ez esetben a vagyon iránti intézkedés is első vonalban a közigazgatási hatósághoz tartozik. (1871. június l-jén 5364. sz. a.) 236. Becsületsértési birságok alkalmából a tiszti ügyész jogorvoslattal élni jogosítva nincs. (1871. június 5-én 4997. sz. a.) 237. Az ügyvéd által megtartott iratok visszakivánása kérdésében a törvényszékek peren kivül fegyelmi nton határoznak s ily végzéseik ellen az előbbi törvénykezési eljárás szerinti jogorvoslatnak van helye, mely felett az átmeneti intézkedések XIX. czikkére való tekintettel a kir. itélő tábla határoz.a) (1871. június 5-én 6413. sz. a.) 238. A polg. törv. rendt. 297. §-ának 10. pontjában említett »végrehajthatlanság« kifejezés alatt a marasztalt félnek fizetési képtelensége nem érthető. (1871. június 23-án 6932. sz. a.) 239. A biróilag megállapított s jogerőre emelkedett becslő eskü által bizonyítandó becsösszeg, az ellenfél előnyére, az eskü letétele előtt leszállítható. (1871. június 23-án 7058. sz.'a.) 240. Ügyvédi munkadíjak iránti keresetek a polg. törv. rendt. 93. §-ának k) pontja alá, s ennek folytán az összegre való tekintet nélkül a sommás perútra tartoznak.2) (1871. június 30-án 6954! sz. a.) ') Lásd az 1874 : XXXIY. t, cz. 44. és 66. §§-ait. 2) Részben változást szenvedett az 1874 : XXXIV. t. cz. 58. §-a folytán.