Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

45 219. A távollevő részére ügygondnok rendelése körül a polg. törv. rendt. 268. és 269. §§-aiban előirt szabályok valamelyikének mellőzése hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. (1871. február 14-én 749. sz. a.) 220. Valamely birói személynek felsőbb biróságoknál oly ügyek eldöntésébeni közreműködése, melyeknek alsóbb bírósági előadásában, vagy eldöntésében is részt vett, hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. (1871. február 14-én 1101. sz. a.) 221. Bérleti jogviszonyból származó kártérítési keresetek a bérleti viszony megszüntetése után sommás utón a rendes elévülési határidő tartama alatt megindíthatok. (1871. február 24-én 737. sz. a.) 222. Úrbéri ügyekben megállapított végrehajtási költségek behajtása tárgyában felmerült és a kiküldött eljárására vonatkozó semmiségi panasznak megbirálása a kir. semmitőszék hatásköréhez nem tartozik. (1871. márczius 2-án 1385. sz. a.) 223. Ha a számadásra felhivott fél törvényes határidőben sem számadását, sem a felhivási keresetre nyilatkozatát be nem nyújtja, s a felhivó fél a polg. terv. rendt. 520. §-ához képest ujabb kérelemben követelését felszámítja, az ezen számadás iránt hozandó birói Ítéletnek, egyenes marasztalás mellőzésével, egyedül a felszámított összegek birói megállapítására kell szorítkoznia. (1871. márczius 7-én 2042. sz. a.) 224. Ha közös és kölcsönös végrendeletet tett házasfelek egyike csupán nagykorú gyermekek hátrahagyásával halt el, s ezek a hagyaték tárgyalását nem kívánták, később azonban az utóbbiak valamelyike kiskorú örökösök hátrahagyásával hunyt el, az elhalt nagyszüle vagyona is eme kiskorúak érdekében a