Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

1 9 82. A fennállott magy. kir. hétszemélyes tábla határozatai azok hozatalakor azonnal jogérvényesekké válván, ilynemű határozatok ellen, ha azok kézbesítése a polg. törv. rendtartás életbe léptetése után történt volna is, semminemű jogorvoslatnak helye nincs. (1869. november 6-án 1449. és 2694. sz. a.) 83. Sommás eljárásnál a felebbvitel indokaira nézve a polg. törv. rendtartás 279. §-a nem alkalmazható, következőleg ezeknek egy példányban beadása elégséges. (1869. november 6-án 2805. sz. a.) 84. Midőn a hagyaték csupán testvérek, vagy unokatestvérek között osztandó meg, az előleges egyezség megkísérlése azon esetben is, ha a hagyaték ingatlanokból is áll, a megye területén az 562.§-hoz képest illetékes járásbeli szolgabiró illetőségéhez tartozik.]) (1869. november 8-án 2940. sz. a.) 85. Ha az első biróság a kifogások felett tartott tárgyalás folytán az elrendelt biztosítást feloldotta is, a biztosításként már lefoglalt tárgyak kiadatását mindaddig eszközölni nem lehet, mig ezen végzés jogerőre nem emelkedett (polg. törv rendi 332. §.). (1869. november 9-én 1974. sz. a.) 86. A biztosítási eljárás perfolyamot szükségkép nem is tételezvén fel, annak megindítása, ha a biztosítani kivánt követelésre nézve később per tétetett is folyamatba, nem állapíthatja meg a polg. törv. rendtartás 13. §-a esetében a birói illetőséget oly biróság ellenében, melyhez az ellenfél ugyanazon ügyletből eredt keresetét a biztosítási eljárás megindítása után ugyan, de x) Változott annyiban, hogy az 1877 : XX. t. cz. életbelépte után az előleges egyezség megkísérlésére oly esetekben, midőn az örökösök mind nagykornak, a járásbíróság, ha pedig az örökösök közt kiskorúak vannak, a gyámhatóság illetékes. 2*