Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

20 a biztosítani kivánt követelés iránti per folyamatba tétele előtt indította meg. (1869. november 10-én 2219. sz. a.) 87. Az igazolási kérelem beadása felfüggeszti ugyan a kielégítési, de nem a biztositási foglalás eszközlését (polg. törv. rendt. 314. §.). (1869. november 12-én 2136. sz. a.) 88. Sommás eljárásban a polg. törv. rendt. 96. és 99. §§-ainak eseteit kivéve, végitélet előtt külön perorvoslatnak helye nincs. (1869. november 12-én 2146. sz. a.) 89. A pesti tőzsde és gabonacsarnok választott bírósága a polg. törv. rendtartás 1. s illetőleg 22.—28. §§-aiban fenntartva nem levén, annak birói hatósága a polg. törv. rendtartás életbeléptetése folytán megszűnt. A felek által választott biróságként is csak úgy járhat el, ha alakulása és eljárása a polg. törv. rendt. IX. cz. 3. fejezetében foglalt szabály oknak megfelel.1) (1869. november 17-én 2952. és 3221. sz. a.) 90. Az idézési végzés sommás perben sem a határidő rövidsége, sem az eljáró bíró illetéktelensége indokából semmiségi panaszszal meg nem támadható. (1869. november 17-én 2816. sz. a.) 91. Perletétel esetében a per megszűntének kimondása alkalmával köteles a biró a perköltségek felett is határozatot hozni, mely végzés ellen nem felebbezésnek, hanem csak semmiségi panasznak van helye. (1869. november 18-án 2872. sz. a.) 92. A biztositás (illetőleg zárlat) foganatosítása körül elkövetett szabálytalanságok miatt semmiségi panasznak van helye. (1869. november 19-én 2925. sz. a.) J) A törvény e hiánya az 1870 : II. t. czikk által pótolva levén, ezen elv többé nem alkalmazható.