Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

237 3. A ptr. 580. §-ban szabályozott hirdet vényi eljárás, mint ez az 578, 579, 581. és 582. §§. melletti oldaljegyzetek összevetéséből is kivehető, egyedül az önképviseletre jogosult örökösök közt birói beavatkozás nélkül létrejött osztályos egyezségre vonatkozik. Ellenben akkor, midőn az örökösödési eljárás az 565. §. rendeletéhez képest megindíttatott és keresztül vitetett, a fenti 580. §. alkalmazása sem az 583. és 589. sem az 586. §. esetében nincs előírva és annál kevésbé szükségeltetik, mivel a netalán ismeretlen tartózkodásit örökösök hirdetvényi beldéztetéséröl már az 576. §. rendelkezik. A törvény ekkénti értelmezéséről önként következik, hogy a ptr. 586. §-han az 580. §. mellöztével, az 581. §-ra való hivatkozás egyedül az öröklött ingatlanoknak az örökösök nevére leendő bekebleztetésének hivatalbóli eszközlésére értendő; hogy tehát ha az egyezség hivatalos eljárás közben, valamely járásbíróság előtt jött létre, ugyanaz köteles az iratokat a birtokbirósághoz a bekebleztetés eszközlése végett, hivatalból beterjeszteni. 4. A ptr. 562. §. utolsó tételének értelmében is a 37. §. világos rendelkezésével szemben, mely szerint az öröködési perek minden kivétel nélkül a törvényszékek elé utasíttatnak, úgy tekintettel a 93. §. a pontjára, melynek értelmében a 300 fr. értéket tál nem haladó tárgy iránti keresetek csak akkor tartoznak sommás eljárás alá, ha külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, — a törvény oly magyarázata, hogy az örökösödési perek, ha azok tárgya 300 ftot túl nem halad, sommás eljárás alá tartoznak, minden alapot nélkülöz, — egyébként az első folyamodási biroságoknál is ritkán fordúlt elő, s mindenkor helytelennek nyilvánittatott. 1872 september 10-én tartott teljes tanácsülési határozatok. (Döntvények gyűjteménye themis 1873 : 1. szám és Curiai hat. 1873 : 1. szám).