Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

238 Legfőbb itélőszéki határozatok. I. Anyagi jog. 1. A maradvány (remanentialis) földek váltság össze­gét, hacsak különösen ki nem köttetett, az 1848 : 9. tczikk. alapján igényelhető úrbéri kárpótlás fenntartása alatt érteni nem lehet. 1871. mart. 8. — 6494. legfh. és 16 más hasonló perben 1870 évi 6479. — 6494. legfh. (Curiai hat. 1871 : 7. szám. XIV.). 2. Az 1852. nov. 29. — ősiségi nyiltparancs örökö­södési ügyekben nemesi és nem nemesi vagyon között különbséget nem állit fel. 1871. mart. 9. — 1322. legfh. (Curiai hat. 1871 : 8. szám). 3. A jövőben bekövetkezhető kár alapján a kártétel tényálladéka megállapítottnak nem tekintethetik, s ez okból kártérítési igény jogszerű alapjául nem szolgálhat. 1871. mart. 9. — 1236 legfh. (Curiai hát. 1871 : 8. szám. XV.). 4. Végrendeleti tanukul nőszemélyek is alkalmaz­hatók. Az 1715 : 27 tczikk, mely a végrendeletekről tüze­tesen intézkedik, a nőszemélyeket nem zárja ki a végren­deleti tanúskodástól. Ha az örökhagyó végakaratát szóval jelentette ki és ezt a tanúk emlékezetük szerint följegyez­tették, a tanúk megesketendők arra, hogy az örökhagyó azon följegyzés tartalma szerint intézkedett. 1871. apr. 15. - 7221. legfh. (Törv. Csarn. 1871 : 31. szám). 5. A perbeszédben elkövetett sértés (p. o. ezen sza­vakkal, hogy felpereskedő ügyvéd ügyemet nem csakhogy meg nem nyeré, de sőt hűtlenül letette azt s engem arról a bíróság útján nem is értesített) ugyanazon perben levén megtorolandó, az külön becsületsórtési kereset tárgyát nem képezi. 1871. mart. 22.— 7506. legfh. (Curiai hat. 1871 : 9. szám. XVII.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom