Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

64 sága indokából meg nem jelentnek nem tekinthető, hanem, figyelemmel a ptr. 86. §-ra, a tárgyalásnak alperes költségére leendő elhalasztásával újabb tárgyalási határnap tűzendő ki. 1871. aug. 16. — 9022. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 70. szám). 88. §. A meghatalmazvány kiállítása. 1. Sommás ügyekben bármely önkép viseletre jogosított egyén meghízott gyanánt a peres felet — biróság előtti szóbeli felvallás, vagy a ptr. 167. §-nak megfelelő meghatalmazás mellett — képviselheti. Ha tehát a nem ügyvéd, megbizott a megbízó alperes által aláirt és két tanú által előttemezett, tehát az utóbb emiitett szakasz rendelete szerint kiállított meghatalmazás mellett lép föl sommás ügyekben : az ellene emelt fölperesi kifogás minden törvényes alapot nélkülöz. A biróság az érintett szabályokba ütköző eljárást követ el, midőn az ilyen megbízottat felperesi kifogás folytán alperes képviselőjéül el nem fogadva, ezt, mint meg nem jelenőt marasztalja el. 1871. aug. 16. — 8748. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 66. szám és Themis 1871 : 35. szám, 402. lap). 2. A peres fél ügyvéde megbízását a bíráséig előtt visszavonván, a bíróságilag megállapítandó költségek s munkadijj megtérítése mellett jogosítva van attól átadott okiratait visszakövetelni. 1871. május 5. — 4309. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 87. szám). 3. Ha fél a biróság székhelyén is találhatott ügyvédet képviseletére, akkor a távolabbról hívott ügyvéd utazási költségei az ellenfél terhére meg nem ítélhetők. 1871. okt. 25. — 11873. semm. sz. h. (M. Themis 1871 : 4. sz., 30. lap). 4. Az ügyvédi meghatalmazványok érvényére nézve az 1723 : 35. tcz. 2. §. ki nem terjed. Az általános meghatalmazás nem csak egy évre adottnak tekintendő; egy