Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

168 340. §. A biztosítás módja. 1. A biztositásilag lefoglalt ingóknak, más kellő biztosítási alap szolgáltatása mellett, zár alól leendő feloldására és kiadására nem a foglalást eszközlő, hanem csak a biztosítást rendelő bíróság lehet hivatva (ptr. 340. és 344. §§.). Az ellenkező eljárás a ptr. 297. §., 5. pontja alapján megsemmitendő. 1871. okt. 14. — 13503. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872 : 10. szám). 2. A ptr. 340. §. szerint ingatlan javakra, melyekre nézve a biztosítási intézkedés czélja a zálogjog bekeblezése vagy előjegyzése által érethetik el, a biztosítás elrendelésének helye nincs. A telekkönyvi hatóság tehát az által, hogy a biztositást rendelő végzés telekkönyvi bejegyeztetését megtagadja, semmiségre okot nem szolgáltat. 1872. június 24. — 6693. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 61. szám). 341. §. 1. A pesti tőzsdei választott biróság hatásköre az 1870 : 2. t.-czikk által visszaállított tőzsdei szabályok szerint a biztosítási végrehajtás elrendelésére ki nem terjedvén, — elmarasztalt alperesnek személyes bírósága a biztosítási végrehajtási kérelmet illetékesen intézi el. — Azon körülmény azonban, hogy a biztosítási végrehajtás ez esetben egyáltalán el nem rendelhető, nem semmiségi panaszszal, hanem a ptr. 332. és 344. §. a rendeletéhez képest kifogásokkal érvényesíthető. 1871. nov. 9. — 12541. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 99. szám és Curiai hat. 1872 : 2. szám, 461.). 2. Ámbár az 1871 : 8. t.-czikk 2. §-a értelmében nem helyeselhető, sőt fegyelmi eljárás alá tartozó cselekmény, ha a biztosítás foganatosítása alkalmával a fél képviselője gyanánt bírósági hivatalnok (járásbirósági írnok) szerepel, — ezen körülmény azonban sem a feleknek