Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

153 a törvény szelleméből következtetve azon magyarázatot adni, — hogy az eskületételére való jelentkezésnek elmulasztása igazulható nem volna, — annál kevesbbé leliet, mivel az ide'zett §. szerint az esetben, ha az eskületételének határnapja elmnlasztatik, igazolásnak helye van. A ptr. 239. §-ban kitűzött 15 napi határidő pedig a törvény által záros határidőnek kimondva nem lett. 1872. aug. 8. — 9186. semm. sz. h. (Törv. Osarn. 1872 : 74. szám). 18. A pertárnoknak állítólag szabályellenes kézbesítési eljárása, valamint a határidőnek állitólagos téves följegyzése el nem háríthatott akadályt nem képezvén, az eljáró bíróság törvényszerüleg határoz, midőn nem ad helyet a kért igazolásnak. 1872. nov. 7. — 13071. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 96. szám). 19. A hazulróli távollét, mely az idézésrőli értesítést lehetetlenné tette, — elhárithatlan akadályt képez. 1872. okt. 16. — 11067. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 98. szám). 308. §. Az igazolás tárgyalása a sommás eljárásban. 1. A sommás eljárás szerint tárgyalt perre vonatkozó igazolási ügyben a ptr. 84. és 114. §. értelmében a fél személyesen fölléphet. Miből kifolyólag az igazolási kérvény sem az okból, hogy ügyvéd által ellenjegyezve nincsen, sem azért, hogy a beadvány sajátkezüleg alá nem Íratott (minthogy erről, ha különben a névaláírás nem hiányzik, a bírónak nem lehet biztos tudomása, mert az, hogy sajátkezüleg történt-e, az aláírás, vagy nem, a beadványból ki nem tűnhetik), hivatalból visszautasítani nem lehet. 1871. aug. 22. — 9268. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 72. szám). 2. A bíróságok az általuk hozott határozatokban, a törvény által megállapított kifejezéseket használni kötele-