Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

154 sek, az igazolási beadványok például nem kereseteknek, hanem kérvényeknek neveztetnek. Oly esetben, midőn az igazolás érvényítéseül az ügyvédnek más bíróság előtt volt elfoglaltsága hozatik fel, — nem forog fenn elháritliatlan akadály, hanem ügyvédi mulasztás; ez pedig a ptr. 306. és 315. §. b) pontja értelmében igazolásnak alapjául nem szolgálhat. 1872. okt. 9. — 9757. semm. sz. h. (Tó'rvénysz. Csarn. 1872 : 93. szám). 309. §. És a rendes eljárásban. 1. A törvényszék az által, ha a fennforgó igazolási ügyet a ptr. VI. czim, IV. fej. szabályai szerint előzetesen végzésileg el nem dönti, hanem ennek mellőzésével a per érdemében Ítéletet hoz a ptr. 297. §. 1. pontjába ütköző s a 304. §. szerint hivatalból észlelendő semmiséget követ el. 1872. május 1-én 4191. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 39. szám és Themis 1872 : 34. szám, 204. lap). 312. §. Az igazolási kérelem kizárása. 1. Az eskületétel elmaradása folytán beadott igazolási kérelem nem tartozik azok közé, melyek a ptr. 313. §. szerint hivatalból, az ellenfél meghallgatása nélkül visszaútasíthatók lennének. Ha az eskületétel nem a határnap elmulasztása miatt (ptr. 306. §.), hanem azért maradt el, mert az illető fél azt az ítélet szövege szerint letenni nem akarta, — az igazolás biróságilag megtagadható. 1871. febr. 22. - 1760. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 37. szám). 2. Sommás eljárásban a lárgyalásróli kimaradás miatt ítélethozatal után is lehet nyílt időben igazolással élni. Az igazolási kérelmet az első biróság a ptr. 313. §. szerint csak a megállapitott igazolási határidő lejárta után,