Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

130 érvénynyel nem bír. 1872. aug. 7.— 9331. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 72. szám). 5. Erdélyben az 1840. évi mezei rendőri törvénynek jogi hatálya nincsen, — sőt inkább az Atmen. intézk. XXL czikk 5. pontja alatt a mezei rendőrségi ügyekre vonatkozó addigi rendeletek további intézkedésig fenntartatnak. Ezek szerint pedig az ily kárositások a politikai (közigazgatási) hatóságok elébe valók. Miért is ott a biróságok az ily tárgyú keresetek tárgyalására s az a fölötti Ítélethozatalra jogositva nincsenek. 1872. aug. 28. — 8394. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 72. szám). 293. §. Konok föíebbezés. 1. Annak megbirálása, hogy a ptr. 293. §. által szabályozott konoksági büntetés alkalmazásba vételének mily esetekben van helye, — a harmadbiróság jogköréhez tartozik és ily konoksági büntetés kiszabása ellen a ptr. 297. §-a semmiségi panaszt nem enged. — Konoksági birság alá tartozó két egyenlő Ítélet elleni föíebbezés esete forog fenn akkor is, ha a másodbiróság helybenhagyó ítélete a vesztes fél előnyére a perköltségeket megszüntette. 1871. aug. 22. — 8995. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 73. szám). 2. A konoksági büntetés megszabása illetőleg azon kérdés eldöntése, van-e konoksági büntetésnek helye? a perrend szabályai szerint a felebbviteli bíróságnak a per körülményeiből vont belátásától függ. Minélfogva annak felülvizsgálata a semmitöszék hatásköréhez nem tartozik. 1871. sept. 20. — 9924. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 78. szám és Curiai hat. 1872 : 2. szám, 464.). 3. A konoksági birság büntetésének alkalmazása a ptr. 293. §. s az 1870. évi 14. t.-czikk értelmében a felebbviteli biróságnak a per körülményeiből s a konokság mértékéből vont saját belátásától függvén, — a sem-