Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

116 rendeletére, — semmiséget még akkor sem képez, ha az ügyvéd a végzést a fél részére kérte kiadatni. 1872. okt. 9. — 11883. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 86. szám és Curiai hat. 1872 : 43. szám, 557.). 262. §. 1. Midőn alperes irni és olvasni tud : az idézési végzés megmagyarázásának szüksége fenn nem forog sem egyáltalában, sem különösen akkor, midőn alperes a magyar nyelvet nem érti. Ily esetben alperes a határozat megmagyarázása nélkül is törvényszerüleg megidézettnek tekintendő. 1871. okt. 26. — 11523. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1871 : 89. szám). 2. Panaszló a kézbesitési vevényén és a meghatalmazáson előforduló aláirásai szerint írástudó levén, — miután a ptr. 262. §. szerint a végzés tartalmát csak az Írástudatlanoknak kell megmagyarázni, — abban, hogy a magyarázat elmaradt, semmiségi ok nem foglaltatik. Az elől érintett föltét megléte mellett a magyar nyelv nem bírása nem teszi szükségessé az idéző végzés tartalmának megmagyarázását. 1872. január 11. — 15174. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1872 : 17. szám). 3. A törvényszéki hivatalszolgák kézbesítésekért a végrehajtók számára megállapított eljárási dijakra — a birósági végrehajtók iránti igazs. ügyministeri utasitás 16. §. értelmében — igényt nem tarthatnak. 1872. aug. 22. — 9090. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 71. szám). 4. A ptr. 262. §. szabálya nem szorítkozik csupán azokra, kik szoros értelemben véve olvasni nem tudnak, hanem kiterjed azokra is, kik magyarul nem tudnak. 1872. aug. 22. — 9011. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 75. szám). 263. §. 1. Jóllehet szabálytalanság ugyan, ha a kézbesítő a kézbesitési ivet alá nem irja, megsemmisítésre azonban