Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

117 okul még sem szolgálhat, oly esetben, midőn alperes nem csak hogy nem tagadja az idéző végzés átvételét, de ez az általa sajátkezüleg aláírt kézbesitési ivvel is igazoltatik. 1871. okt. 26.— 11523. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 89. szám és M. Themis 1871 : 4. szám, 30. lap). 265. §. A határozat kifüggesztése. 1. A végrehajtást rendelő végzés az elmarasztalt fél saját beismerése szerint anyjának kézbesíttetvén s az által el is fogadtatván, -annak ki nem függesztóse bár szabálytalanságot, — de miután alperes a jogorvoslat használatában akadályozva nem volt s azt fel is használta, — semmiségi esetet nem képez. 1871. január 7. — 6122. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 49. szám). 2. A ptr. 265. §. csak azon esetben, ha első idézési végzések kézbesitése forog kérdésben és a fél honn nem találtatik, rendeli az idéző végzésnek két tanú jelenlétében a fél lakásának ajtajára való kifüggesztését s erről a házbeliek értesitését. Oly esetben azonban, midőn nem az első idézési, hanem a folytatólagos tárgyalást megrendelő végzés kézbesitése forog fenn, az idézett §. nem alkalmazható. Ily esetben a kézbesitő az által, hogy a folytatólagos tárgyalást rendelő végzést alperes honn nem létében a házbelieknek két tanú jelenlétében adta által, semmiséget nem követett el, — és alperes a végzésnek távolléte miatt nejének két tanú előtt történt kézbesitése által törvényesen megidézettnek tekintendő. 1871. okt. 11.— 10603. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 85. szám). 3. Midőn fölperes már keresetlevelében kijelenti, hogy alperes, mint fogoly, honn nem tartózkodik, ügyeinek elintézésében korlátolva van és igy saját személyében föl nem léphet; a biróság pedig mindamellett a gondnok kinevezését, mellőzve, őt a börtönből személyesen idézteti meg. Ily körülmények mellett, mivel alperes a tárgyalásra meg