Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

77 139. §. Halasztás. A ptr. 139. §-nak azon rendelkezése, hogy a halasztás megtagadása esetében a perirat beadására 8 napi határidő tűzetik ki, csak azon esetben alkalmazandó, midőn a halasztás szabályszerűen vétetett igénybe, vagyis, midőn a halasztási kérelem először kerül bírói elintézés, illetőleg elutasítás alá. Ha tehát másodszor kerül elutasítás alá: ez esetben a biró azonnal az ügy érdemére térvén át, a halasztást kérő, a mennyiben periratát be nem adta, a 111. §. szerint, mint makacs tekintetik. (1870. július 19-én 6974. sz. a. semm, sz. hat.) A ptr. 139. §-a, mely szerint 8 napi határidő tűzendő ki a perirat beadására, mindazon esetekben alkalmazandó, midőn a biróság legelőször jut azon helyzetbe, hogy a halasztási kérelem fölött határozzon. Azon körülmény, hogy a felek kölcsönös egyetértéssel ezt megelőzőleg egymásnak többször halasztást engedtek, ezen §. alkalmazását ki nem zárja. (1870. decz. 9-én 12,276. sz. semm. sz. hat.) A már egyszer meghosszabbított határidő után kért újabbi halasztásnál a pertárnok által megnyitandó külön jegyzőkönyvi tárgyalásnak van helye. Ha tehát a halasztási kérelem pertári bejelentés helyett közvetlenül a törvényszékhez nyujtátik be, az visszautasítandó. (1870. márcz. 11-én 896. sz. a. semm. sz. hat.) Mikor rendes útú perekben a felek meg nem egyezése folytán, valamely perirat beadására a halasztás megvagy meg nem adásának kérdése első izben bocsáttatik birói eldöntés alá : a kért halasztás megtagadása esetére köteles a biróság kérelmesnek perirata beadására a ptr. 139. §. értelmében 8 napnál tovább nem terjedhető zárhatáridőt kitűzni. (1870. deczemb. 9-én 12,276. sz. a. semm. sz. hat.; a semmítősz. döntvény-gyüjtem.)