Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

07 panasznak helye nincs. (1869. október 14-én 1991. sz. a. semm. sz. hat.) Azon kérdés, hogy van-e a viszonkeresetnek helye, a perügy érdeméhez tartozik, s az erre vonatkozó sérelem nem semmiségi panasz, hanem fölebbezés utján orvoslandó. (1870. nov. 5 én 9839. sz. a. semm. sz. hat.) A felajánlott tanúk kihallgatásának mellőzése miatt semmiségi panaszszal élni nem lehet. (1869. jul. 1-én 32. sz. a. semm. sz. hat.) A birói szemle és szakértői eljárás elleni kifogások, illetőleg azoknak kellő figyelembe nem vétele miatti sérelmek nem szolgálhatnak semmiségi panasz alapjául, hanem a fölebbezés felett itélő biróság által orvoslandók. (1870. okt. 11-én 9305. sz. a. semm. sz. hat.) lil. §• A megjelenés elmulasztása. Midőn a biróság a meghatalmazás nélkül fellépő alperesi ügyvédet a ptr. 89. §. értelmében meg nem jelentnek tekinti s alperes felet, mint meg nem jelentet, elmarasztalja : ez által semmiséget nem követ el. Ha azonban ezt a meghatalmazványát annak idejében hasonlóklp fel nem mutató felperesi ügyvéd kérelmére teszi s igy a 89. §. alkalmazásában egyoldalúlag és következetlenül jár el, a marasztaló Ítélet megsemmítendő. (1870. sept. 7-én 6779. sz. a. semm. sz. hat.) Ha alperes megjelenik ugyan a tárgyalási határnapon, de az ügy érdemébeni védelmét elő nem adja: úgy tekintendő, mintha meg sem jelent volna, s ellene a 111. §-ban foglalt következmények alkalmazást nyernek. (1869. okt. 22-én 2095. sz. a. semm. sz. hat.) A megjelenés elmulasztottnak nem veendő, ha az a kitűzött határnapon még a jegyzőkönyv berekesztése és 5*