Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

66 100. §. Törvényes szünnapok. A polgári törvénykezési rendtartás 255. §-a által, az 1840 : 15. t. cz. II : 201. §. fenntartva levén, törvényszéki szünnapoknak csak a vasárnapok és a római kath. vallás ünnepei tekintendők, ha tehát valamelyik fél az ily napra kitűzött határidőt mulasztotta el, igazolással élhet. (1870. jan. 28-án 5066. sz. a. semm. sz. hat.) Semmiségi okúi nem szolgál, ha az izraelita vallású egyén ünnepnapjára lett megidézve. Az ily idézés elrendelése miatt perorvoslatnak nincs helye (1870. mart. 11-én 1339. sz. a. semm. hat.) Törvényen nem alapuló s igy elvetendő, az árverési végzés ellen intézett azon semmiségi panasz, hogy az árverés határnapja a húsvét előtti nagy hét egyik napjára tüzetett ki. Minthogy azon nap oly egyházi ünnepnek, melyen törvénykezési cselekmények nem teljesíthetők, nem tekintethetik. (1870. jun. 15-én 5391. sz. a. semm. sz. hat.) 102. §. Nyilvánosság a rendes eljárásnál. A 102. §. rendelte előadási nyilvánosságra nem elegendő a pernek az előadó általi bejelentése, hanem mulhatlanul szükségeltetik a perjegyzék nyilt helyeni kifüggesztése. Ennek elmulasztása az itélet megsemmítését vonja maga után, — habár a per előadásánál a hallgatóság is megjelent. (1870. maj. 20-án 2676. sz. a. semmítőszéki határozat.) 108 §. Uj tárgyalás. A felébbviteli biróságnak azon végzése ellen, melylyel az alsóbb bíróság határozatát feloldja, semmiségi