Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

45 zésére jogosítja fel, hogy e végzésben eldöntetlenül hagyott ezen tárgy felett pót határozat hozassék. (1870. okt. 27-én 10,231. sz. a. semm. sz. hat.) A ptr. 70. §-nak azon szabálya, hogy felperes a pert végitélet előtt bármikor leteheti, áll akkor is, ha abban már a másodbiróság is itélt, — a mennyiben ez az e. bir. ítéletet megsemmisítette, s ez által az ügyet azon állapotba helyezte, melyben az első birósági Ítélethozatal előtt volt. Mivel azonban a perletétel a pervesztéssel egyenlő hatályú : ily esetben fölperesnek perletételi nyilatkozata csak oly feltétel alatt fogadható el, ha azt, mit alperestől az első birósági Ítélet folytán netalán már felvett, alperesnek visszafizette, perköltségeinek megtérítését pedig megajánlotta. (1880. okt. 26-án 9875. sz. alatti semm. sz. hat.) Ha felperes a tárgyalás folyama alatt azon okból teszi le a pert, mivel alperest ennek képviselésére nem jogosult egyén személyében idéztette meg : a ptr. 70. §. alkalmazásba nem jő, hanem felperes perújítás nélkül is megindíthatja az illetékes alperes ellen az ugyanazon tárgyú pert. (1870. decz. 21-én 12,493. szám a. semm. sz. hat.; a semmítőszék döntvény-gyűjteményéből.) 71. §. A főügygyel kapcsolatos viszonkereset esetében perletételnek csak alperes beleegyezésével lehet helye. Megsemmítendő azon birói végzés, mely a perletétel elfogadása felett alperes meghallgatása nélkül határozott. (1869. decz. 6-án 2418. sz. a. semm. sz. hat.)