Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

44 70. §. Perletétel. Ha a per azért tétetett le, inert alperes nem a ptr. 84. §-a szerint meghatározott törvényes képviselet mellett lett perbe idézve, fölperes a keresetet perújítás nélkül is újból megindíthatja. (1870. decz. 21-én 12,493. sz. a. semm. sz. hat.) Midőn alperes maga is beismeri, hogy felperessel a perre nézve kiegyezett : felperesnek ezután bekövetkezett abbeli nyilatkozata, hogy a pertől visszalép, nem tekinthető perletételnek; tehát ő, mint ily esetben nem pervesztes fél, az alperesnek fizetendő perköltségben sem marasztalható el. (1870. aug. 26-án 6977. sz. alatti semm. sz. hat.) Perletétel esetében a per megszűntének kimondása alkalmával köteles a biró a perköltségek felett is határozatot hozni; ily végzés ellen semmiségi panaszszal élni lehet, de fölebbezéssel nem. (1860. nov. 18-án 2872. sz. a. semm. sz. hat.) Ha a felek bíróságon kivül kiegyeztek s ennek alapján egy közösen általuk aláirt kérvényt adtak be a törvényszékhez, — kijelentvén abban, hogy a pert leteszik : ily esetben felperes a költségek fizetésére nem kötelezhető. (1869. decz. 15-én 1542. sz. a. semm. sz. hat.) Fölperes a tárgyalás folyamában a pert letévén, köteles alperesnek a perköltségeket megtéríteni. Megsemmisítendő azon birósági (ptr. 297. §. 1. p.) végzés, mely alperesnek kérelmezett perköltségei megtérítése felett nem intézkedett. (1869. nov. 17-én 2660. sz. a. semm. sz. határozat.) Midőn perletétel esetében a biróság azt egyszerűen csak tudomásul veszi, de végzésében a költségek viselését el nem rendeli : ezen körülmény alperest annak kérelme-