Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

41 yVlÁSODIK j^ZIM. Az ügyfelekről. I. FEJEZET. Felperessé g. 64. §. A kereset kellékei. A keresetlevél kellékeivel nem biró folyamodványra tárgyalás el nem rendelhető. (1870. márcz. 4-én 1547. sz. alatti semm. hat.) Azon körülmény, hogy a keresetlevél béltartalmában alperes neve és lakhelye kitéve nincs, ha különben ez a kereset küllapján szemlélhető, semmiséget előidézhető lényeges alaki jogsérelemnek nem tekinthető. (1870. aug. 10-én 7158. sz. a. semm. sz. hat.) A törvény értelmében kereset kellékeivel el nem látott folyamodvány birói eljárás alapjául nem szolgálhat. Az ily nem birói, hanem közigazgatási úton elintézendő folyamodvány alapján keletkezett itélet semmisnek nyilvánítandó. (1869. aug. 13-án 544. sz. alatti semm. sz. hat.) Szabályszerűnek nem tekinthető azon keresetlevél, melynek zárkérésében az elmarasztalandó fél határozottan megnevezve nincs. Az ily keresetlevélre alapított egész birói eljárás hivatalból megsemmítendő. (1870. jan. 26-án 445. sz. a. semm. sz. hat.) 65. §. Oly beadvány, mely keresetlevélnek czímezve nincs, — habár különben mind tartalmát, mind az abban elő-