Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

42 terjesztett végkérelmet tekintve, a keresetlevél kellékeinek megfelel, — sem a rendes, sem a sommás peres eljárás alapjául nem szolgálhat. (1869. decz. 19-én 3439. sz. alatti semm. sz. hat.) Társulatok részéről támasztott kereseteknél elégséges, ha a keresetlevélben s küllapján a fellépő társulat czíme ki van téve. Ezzel a ptr. 64., 65. §§-nak elég van téve. A társulat igazgatójának pedig nevét kitenni nem szükséges, miután a 84. §. csak azt rendeli, hogy a társulatokat az igazgatóság képviseli, nem pedig azt is, hogy a keresetlevélben az igazgató neve kitétessék. (1870. július 21-én 6874. sz. a. semm. sz. hat.) Azon körülmény, hogy felperes lakása sem a keresetlevélben, sem annak küllapján kitüntetve nincs, s hogy ezen hiány a tárgyalás folyama alatt sem pótoltatott : oly lényeges alaki sérelemnek, mely az egész eljárás niegsemmítését maga után vonhatná, nem tekintethetik. (1869. nov. 6-án 2934. sz. a. kelt semm. sz. hat.) 66. §. Azon körülmény, hogy felperes a ptr. 66. §-a szerint két követelést (váltóit és könyvkivonatit) foglalt össze keresetlevelében, tekintve, hogy a 93. §. a) pontjában meghatározott összeget túl nem haladja, az eljáró egyes biróságot illetéktelenné nem teszi. (1870. jul. 13-án 6304. sz. a. semm. sz. hat.) Megsemmítendő azon birói eljárás és határozat, mely különböző tárgyak iránti kérelmet és különböző jogczím alapján érvényesíthető követeléseket magában foglaló egy kérvény alapján eszközöltetett. Ily érthetlenné vált kérvénynek tekintendő az, melyben zárlat elrendelése és a további kártételtőli eltiltás kérelmeztetik. (1870. aug. 31-én 6684. sz. a. semm. sz. hat.) Ugyanazon egy jogalapból eredő több követelést