Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

40 lásába tehát sem az első folyaniodási, sem a felebbviteli törvényszék nem bocsátkozhatik. (1869. aug. 28-án 1062. sz. a. semm. sz. hat.) A társas bíróság ellenében felhozott azon kifogás, hogy a törvényszék bírói tagjai az 56. §. alá esó' érdekeltség miatt a perbeli eljárásban részt nem vehetnek, figyelembe csak akkor vehető s a bírói illetéktelenség kimondására alapúi csak akkor szolgálhat, ha a bíróságnak állítólagosán érdekelt tagjai névszerint és egyenként is ki vannak jelölve. (1870. jul. 20-án 5922. sz. a. semm. sz. határozat.) Azon esetben is, ha valamely járásbeli szolgabíró az illetékességéhez tartozó ügyben érdekelve van, helyette más járásbeli szolgabíró kiküldését nem a törvényhatóság, s nem is a törvényszéki elnök, hanem a ptr. 57. §-a értelmében csak is az igaz ságügy minisztérium rendelheti el. (1870. april 3-án 3426. sz. a. igazságügyin, rend. és 1870. jul. 13-án 6303. sz. a. semm. sz. hat.) Midó'n bíróság valamely ügyet érdekeltsége miatt utasít el magától, ez esetben a ptr. 297. §-nak 1. és 5. pontjai értelmében semmiségi panaszszal lehet élni. (1869. decz. 16-án 3096. sz. a. semm. sz. hat.) A biróküldési eljárás tekintetében a bírói illetőség elleni kifogásokra vonatkozó rendeletek szolgálnak zsinórmértékül s a biróküldés a további perbeli eljárást — a miniszteri határozat leérkeztéig — felfüggeszti. (1869. sept. 13-án 1094. sz. a. semm. sz. hat.) 63. §. A viszonosság igazolása csak az esetben kívántatik, midőn a fél nem az igazságügyminiszterium útján, hanem közvetlenül és egyenesen magához az illető külföldi bírósághoz akarja intéztetni a megkeresvényt. (1870. sept. l-jén 7552. sz. a. semm. sz. hat.)