Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

31 45. §. Csödügyek. Oly kereset, mely a csődperben megítélt, de tömeg hiányában ki nem elégíthetett perügyelői díjak megfizetése iránt egyik hitelező ellen emeltetik, nincsen a csődbírósághoz utasítva, hanem a rendes biróságok előtt is érvényesíthető s ez által elintézendő. (1869. decz. 9-én 3530. sz. a. semm. sz. hat.) Megsemmíttetik a legfőbb Ítélőszék azon határozata, mely az illetőségi szabályok helytelen alkalmazásával, csődbirósághoz utasította azon igénykeresetet, mely nem a csődtömeg ellen intéztetett, hanem a csőd alá jutott személynek még a csőd kiütése előtt végrehajtásilag lefoglalt házbérjövedelmeire egy harmadik részéről támasztatott. Csődbiróság előtt csak azon keresetek érvényesítendők, vagy ahoz átteendők, melyek a csőd alatti vagyon ellen támasztanak követelést (1840 : 22., 46. és 47. §§.); hová harmadik személyek közt a csődtömeg birtokában nem levő vagyon iránt fennforgó ügyek — igények — nem tartoznak. (1870. febr. 22-én 1. sz. a. semm. sz. hat.) Azon körülmény, hogy felperes a perbeli eljárás befejezte után csődbe esett, illetőleg neki, mint időközben csőd alá jutottnak felperessége megszűnt, nem szolgálhat, okul arra, hogy alperes el ne marasztaltassék, s elmarasztaltatván a biróság ebbeli eljárása megsemmíttessék. (1870. márczius 11-ikén 1949. szám alatti semmítőszéki határozat.) A csődbiróság illetőségéhez nem tartoznak azon keresetek, melyek a csőd folyama alatt a csődtömeg kezeléséből eredt házbérkövetelések iránt támasztatnak. A csődtömeg részéről keletkezett lakbéri s egyéb tartozások, mint a csőd alatti folyó kiadások, e ren-