Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

32 des birói illetőség alá tartoznak. (1870. márczius 31-én 2712. sz. a. semm. sz. hat.) Csődügyekben a m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélő­szék, határozatai ellen semmiségi panasznak helye nincs. (1869. nov. 27-én 4021. sz. a. semm. sz. hat.) Csődügyekben semmiségi panasznak nincs helye. Mert a csődügyekbeni eljárást szabályozó 1840 : 22.tvcz. az új perrend életbeléptével is érvényében fenntartatott. (Átmen. intéz. XIX. cz. 1869. nov. 18-án 3111. sz. alatti semm. hat.) Mivel az átm. int. XIX. czikke szerint a marosvásár, helyi kir. itélő tábla területén az osztrák csődrendtartás továbbra is fenntartatott, s csődügyekben az 1868 : 54. tvczikk csak annyiban alkalmazandó, a mennyiben az osztrák csődrendtartás az osztrák polgári perrendtartásra hivatkozik : ebből következik, hogy a ptrendtartásnak a perorvoslatokról szóló határozatai csak azon peres csőd­ügyi kérdésekre nyernek alkalmazást, melyek az osztrák polgári perrendtartás, és az ennek helyébe lépett polgári törv. rendtartás szabályai szerint tárgyalgattak és döntet­tek el. (1870. márcz. 11-én 1971. szám a. semm. sz. hat.) Azon kereset, melyben csak a zálogjog előjegy­zésének igazolása, nem pedig egyúttal a követelés megitélése és behajtása is kéretik, ha még a csőd megnyilása előtt beadatott, a csődbírósághoz át nem tétetik. (1870. aug. 30-án 8145. sz.a. semm. sz. hat.) 49. §. Választás a bíróságok k'özt. A birtokpereket azon törvényszék előtt lehet megin­dítani, melynek területén a keresetbe vett ingatlan fek­szik. Birtokperekben a személyes- és a birtok-biróságok közti választásnak, vagy válogatásnak nincsen helye. A fél választási jogát csak az egyenlően illetékes birósá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom