Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

28 az országon kivül halt el", nemcsak oly belföldiekre vonatkozik, kik külföldön laknak és halnak el, — hanem egyáltalában a külföldiekre is alkalmazandó. Tehát a belföldi birói illetőség megalapítására az utolsó lakási hely a külföldiekre is vonatkozik. Ez ellenében külön biróságot kikötő magánszerződések csak annyiban érvényesek, mennyiben hazai törvényeinkkel nem ellenkeznek. (1870. aug. 2-án 5665. sz. a. semm. sz. hat.) Ha több igénylő között az egyezség hagyaték tárgyalási úton nem sikerül, a biróság (megyékben : a szolgabíró; városokban : a törvényszék, illetőleg annak gyámhatósági osztálya) az örökösöket a ptr. 587. és 589. §§. útmutatása szerint per útjára utasítja, s az ily örökösöket szabályozza a ptrendtartás aképen, hogy az ily perekben azon törvényszék, és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik, azon birtokbiróság itél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt (1870. jan. 25-én 726. sz. a. semm. sz. hat.) Hagyatéki tartózékként összeirt tárgynak, mint más örökséghez tartozónak, kiadatása iránti kereset a hagyatékra nézve, a ptr. 37. §. szerint illetékes törvényszék elé tartozik. (1869. sept 29-én 1963. sz. a. semm. sz. hat.) Mielőtt perre útasítás folytán az öröködési per bíróságának illetősége előáll, az ingókból álló hagyaték tárgyalására megyékben és székeken a szolgabirák és azok helyét pótló egyes bíróságok az illetékesek. Míg városokban ezen eljárásra a városi törvényszék van hivatva. (1870. jan. 25-én 726. sz. a. semm. sz. hat.) Örökösödési eljárásnál a birói illetőséget nem a személy, illetőleg az örökösöji minősége, hanem a hagyatéki vagyonnak ingó vagy ingatlan mivolta határozza meg. Oly esetben tehát, midőn a hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak, azon körülmény, hogy az örökösök közt a városi gyámhatóság alá tartozó kis