Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

160 a haszonbérlő ellen az általa haszonbérben birt ingatlannak függő terméseire vezetett végrehajtás mindig az ingókra nézve megállapított szabályok szerint teljesítendő. (1869. július l-jén 44. sz. a. semm. sz. hat.) 417. §. Végrehajtás a jószág jövedelmeire. A végrehajtás bizonyos ház bérbeadása által foganatosíttatván, a bérbevevőnek a ház haszonélvezetébe való tényleges bevezetése ellen emelt semmiségi panasz elvetendő, ha panasztevő azon ház tulajdonjogát csak később szerezte meg. Utóbbi tulajdoni vagy elsőbbségi jogsérelmét nem semmiségi panasz, hanem csak igény-, vagy elsőbbségi kereset által orvosolhatja. (1869. decz. 28-án 3262. sz. a. semm. sz. hat.) A jelzálogos hitelező, ki valamely ingatlanra végrehajtási zálogjoggal bir, a ptr. 443. §. rendeleteinek megtartása mellett azon ingatlan jövedelmeinek lefoglalását is igényelheti, — a 417. §. rendelkezése csak azon esetben levén alkalmazható, midőn a hitelező kielégíttetését közvetlenül az adós ingatlanának jövedelmeiből igényli, a nélkül, hogy maga a főtárgyat képező ingatlanra már elébb végrehajtási zálogjogot ezerzett volna. (1870. decz. 15-én 12,510. sz. a. semm. sz. hat.; a semmítőszék döntvény-gyűjteményéből.) Nem igény-, vagy nem tehermentes ingatlan jószág jövedelmeiből is (de csak a ptr. 443. §-ban megállapított sorozat megtartása mellett) keresheti kielégítését azon hitelező, a ki követelése iránt magára az ingatlanra már előbb végrehajtási zálogjogot nyert; mert a ptr. 417. §-a csak azon esetben alkalmazható, midőn oly hitelező kiván kielégítést az adós ingatlanságainak jövedelméből, ki a főtárgyat képező ingatlanra már előbb törvényes zálogjogot nem szerzett. (1870. decz. 15-én 12,510. sz. a. semm. sz. h.)